Ezek közé az európai nemzetek közé tartozik Svájc és Ukrajna is, amelyek 2023-ban 2,5°C-nál nagyobb hőmérséklet-emelkedést mértek a 1951-1980 közötti időszakhoz képest. Nem csupán 2023-ról van szó: az 2014 és 2023 közötti 10 éves átlag elemzése azt mutatja, hogy a legnagyobb felmelegedést tapasztaló 15 ország mind Európában található.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) földrajzi hőmérséklet-változásokat bemutató adatai szerint 2023-ban a globális éves átlagos hőmérséklet-változás a földfelszínen 1,8°C-kal haladta meg az 1951–1980 közötti átlagot.
Ez a legnagyobb hőmérséklet-emelkedés, amelyet valaha is regisztráltak. Még aggasztóbb, hogy az utolsó kilenc év, 2015 óta, minden idők legmelegebbje volt. Európa tapasztalta a legnagyobb felmelegedést, 2,4°C-os emelkedéssel. Ez a hetedik alkalom az elmúlt kilenc évben, hogy a térségben a hőmérséklet meghaladta a 2°C-ot.
A Párizsi Megállapodás 1,5°C-os határértékét 2023-ban minden régió meghaladta, kivéve Óceániát, ahol 0,9°C-os emelkedést mértek.
A hőmérséklet emelkedését nagyban befolyásolják a nagy vízfelületek. (Fotó: Pixabay)
A 198 ország és 39 terület közül Norvégiában, Svalbard és a Jan Mayen-szigetek 2023-ban kiugró adatokat mutattak, 3,6°C-os hőmérséklet-emelkedéssel – ez a legnagyobb emelkedés a világon.
„Nem szabad túlértékelni a rövid távú (például éves) hőmérsékleti statisztikákat, különösen a kis régiók esetében, mivel a belső variabilitás hatása is szerepet játszik” – mondja Sebastian Sippel, a lipcsei Meteorológiai Intézet éghajlati attribúcióval foglalkozó professzora az Euronews Green-nek.
Moldovában, Ukrajnában, Andorrában, Svájcban és Fehéroroszországban a 1951-1980 közötti átlaghoz képest 2,7°C-nál nagyobb felmelegedést mértek. Romániában és Szlovéniában a legnagyobb éves hőmérséklet-emelkedés 2,62°C volt.
Európa 49 országából és területéből 27 került be a 30 legnagyobb hőmérséklet-emelkedést mutató ország közé. Ezek közé tartozik Franciaország (2,59°C), Spanyolország (2,57°C), Oroszország (2,53°C) és Németország (2,44°C).
A felmelegedés erősebb volt Nyugat- és Kelet-Európában. Csak három nem európai ország szerepelt a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést mutató 30 ország között: Kazahsztán (2,58°C), Marokkó (2,56°C) és Tunézia (2,4°C). Ez azt jelzi, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a világ többi része.
Francesco N. Tubiello, a FAO Környezetvédelmi Statisztikai Egységének vezető statisztikusa ezt azzal magyarázza, hogy Európa (amely az aggregált adatokban Oroszországot is tartalmazza) rendelkezik a legnagyobb szárazföldi területtel az északi szélességek között.
Izland és a Feröer-szigetek kivételnek számítanak Európában, mivel a legkevesebb felmelegedést tapasztalták 2023-ban. Hőmérséklet-emelkedésük 0,65°C alatt maradt. Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság követték őket, éves átlag hőmérséklet-emelkedésük 1,2°C és 1,5°C között alakult.
„Az Atlanti-óceán partján fekvő országok jellemzően kisebb hőmérsékleti trendet mutatnak. Az északi (arktikus) régiókba benyúló országok jellemzően nagyobb hőmérséklet-emelkedést tapasztalnak” – mondja Sippel.
Rebecca Emerton, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) klímakutatója elmagyarázza, hogy ezt a változékonyságot számos tényező befolyásolhatja, beleértve a légköri áramlásmintákat, az óceáni hatásokat és az olyan helyi tényezőket, mint a hóborítás, a talajnedvesség és a földrajzi jellemzők.
A gleccserek elképesztő ütemben olvadnak. (Fotó: Unsplash)
A szakértők hangsúlyozzák a hosszú távú trendek elemzésének fontosságát, ezért kiszámítottuk a 2014-2023 közötti 10 éves átlagot, amely az elérhető legfrissebb évtized. Ez alatt az időszak alatt a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést tapasztaló 15 ország és terület mind Európában található.
„Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, így a Föld leggyorsabban melegedő kontinensévé vált. Az Arktisz a leggyorsabban melegedő régió” – mondja Emerton.
A Copernicus 2023-as Európai Éghajlati Állapotjelentése elemzi ennek okait, beleértve az arktikus térség földrajzi arányát és a légköri áramlások változásait, amelyek a nyári hőhullámok gyakoribbá válását segítik elő.
Az ESOTC az 1991-2020 közötti alapot használja, de nem számol be a hőmérséklet-változások országonkénti alakulásáról.
„Az északi régiók híresek arról, hogy gyorsabban melegednek, mint a globális átlag, mivel az Arktikus térség felerősíti a felmelegedést, és Európa sok országa viszonylag északon található” – magyarázza Sippel.
Az Antarktisz sokkal gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Ezt az Arktikus felerősödésnek nevezett jelenséget a tengeri jég olvadása idézi elő, ami fokozza a hőátadást az óceán és a légkör között. Dr. Robin Lamboll, az Imperial College London kutatója arra is felhívja a figyelmet, hogy az országok mérete is hozzájárulhat a hőmérséklet-ingadozásokhoz.
„Európa országai átlagosan kisebbek, mint más helyeken, és a kisebb országok hajlamosabbak nagyobb hőmérsékleti ingadozásokra, mert nem osztják el az adatokat olyan nagy területen” – mondja Lamboll.
Erik Kjellström, a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet professzora arra utal, hogy az aeroszolok csökkenése a levegőben hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa gyorsabban melegedett, mint a legtöbb más kontinens.
„Európa is tisztítja az aeroszol-kibocsátásait (vagyis a füstöt). Ez kevesebb füstöt eredményez, de a füst részben blokkolja a napfényt (ideiglenesen), tehát ez némi plusz felmelegedést eredményez az olyan régiók esetében, ahol alacsonyabb volt a füstszint” – magyarázza Lamboll.
A helyi törekvések elengedhetetlenek. (Fotó: Unsplash)
A 10 éves átlag alapján Svalbard (Norvégia) extrém adatokat mutat, 3,44°C-os hőmérséklet-emelkedéssel, amely jelentősen meghaladja bármely más régió értékét. Daniela Schmidt, a Bristol Egyetem Földtudományi Tanszékének professzora elmagyarázza, hogy az egyenlítő körüli területeken kevesebb a felmelegedés, míg a pólusok felé haladva nagyobb mértékű (poláris felerősödés). „Ezért melegszik jobban Svalbard” – mondja.
A kelet-európai és balti államok is a leggyorsabban melegedő területek között szerepelnek, Fehéroroszország (2,29°C), Oroszország (2,27°C), Észtország (2,26°C), Lettország (2,24°C) és Litvánia (2,24°C) mind jelentős növekedést mutatnak.
Közép- és Nyugat-Európa is gyorsan melegszik. Németország (2,14°C), Lengyelország (2,15°C) és Svájc (2,16°C) erős trendeket mutat, míg Belgium, a Hollandia és Franciaország esetében is mind 2°C fölötti átlagos hőmérséklet-emelkedést mértek a 1951-1980 közötti szintekhez képest.
Dél-Európa és a Mediterráneum lassabban melegszik, mint Észak- és Kelet-Európa. Ilyen például Olaszország (1,81°C), Spanyolország (1,78°C), Portugália (1,65°C), Törökország (1,59°C) és Görögország (1,29°C).
„A szárazföld gyorsabban melegszik, mint az óceán. Ennek oka, hogy az óceán képes a hőt a mélyebb rétegekbe szállítani, és hosszú ideig, lassan melegszik, míg a szárazföld felső rétegei gyorsabban melegednek” – mondja Lamboll.
Izland maradt a legkevésbé érintett európai ország, ahol a felmelegedés nem haladta meg az 1°C-ot. Az Egyesült Királyság (1,28°C), Man-sziget (1,18°C), Írország (1,16°C) és a Feröer-szigetek (1,06°C) követik Izlandot, és mind kisebb hőmérséklet-emelkedést mértek.
A FAO adatainak forrása a NASA-GISS által közvetített globális felszíni hőmérséklet-változás.
Kiemelt kép: Unsplash
S.Rita
