A fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása és a fenntartható energiaforrások keresése világszerte kulcsfontosságúvá vált. Bár a nap- és szélenergia egyre nagyobb szerepet kap, ezek a források időszakosak és kiszolgáltatottak a külső körülményeknek.
A nukleáris akkumulátor ezzel szemben stabil és hosszú távú energiaellátást biztosít a radioaktív izotópok bomlásából nyert energiával.
A Kína Ganszu tartományában található Északnyugati Normal Egyetem kutatói most először hoztak létre egy olyan akkumulátort, amely a szén-14 radioaktív izotópját használja – írta meg az Interesting Engineering.
Az új fejlesztés mérföldkő lehet az energiaellátás terén, hiszen az ilyen típusú akkumulátorok élettartama elérheti a 100 évet is.
A természetben háromféle szénizotóp létezik: a legelterjedtebb a szén-12, ezt követi a szén-13, míg a szén-14 rendkívül ritka, egymilliárd szénatomból csupán egy ilyen izotóp. A szén-14 felezési ideje 5730 év, így az ebből készült akkumulátorok hosszú távon stabil energiaforrást biztosíthatnak.
A nukleáris akkumulátor stabil és hosszú távú energiaellátást biztosít.
A kutatók egy szilíciumból és szénből készült félvezetőt használtak az akkumulátor előállításához, amely 433 nanowatt teljesítményt generált. Egy LED-lámpát négy hónapon keresztül sikerült működtetni vele, amely ez idő alatt több mint 35 000 impulzust bocsátott ki.
A kutatók biztosak abban, hogy az akkumulátor tartósan képes lenne olyan beültethető eszközök, mint a pacemakerek vagy az agy-számítógép interfészek energiaellátására.
A fejlesztés legnagyobb előnye, hogy szélsőséges hőmérsékleti körülmények között is stabil marad: -100 és +200 Celsius-fok között is képes működni, ami alkalmassá teszi az űrbeli vagy sarkvidéki alkalmazásra is.
Az új nukleáris akkumulátor nem csupán egy tudományos áttörés, hanem Kína technológiai és ipari törekvéseinek is szimbóluma. Az ország eddig külföldről – Kanadából, Dél-Afrikából, Oroszországból és Ausztráliából – importálta a szén-14 izotópot, ám 2023-ban megkezdte annak tömeggyártását egy kereskedelmi atomreaktorban.
A kutatók emellett új szénizotóp-elemző berendezéseket és elektromágneses szeparátorokat fejlesztenek, amelyek segíthetnek az ipari előállítás hatékonyabbá tételében.
Mindez azt jelzi, hogy Kína nem csupán egy új energiatárolási megoldást kíván bevezetni, hanem hosszú távon is vezető szerepet akar betölteni a nukleáris technológiák fejlesztésében.
Kiemelt kép: Unsplash
S.Rita
