Az az elképzelés, hogy Európában több amerikai autót vásároljanak, elég nehezen kivitelezhető. A Cadillac a 2000-es években tért vissza hivatalosan az öreg kontinensre, helyben próbált az Audi, a BMW, a Mercedes és a Lexus nyomába érni. Nem sikerült a partraszállás, az F1-be belépő Caddy anyacége az Opelt pedig eladta. A General Motors olcsóbb márkája a Chevrolet, ők csak a Corvette-tel vannak hivatalosan jelen.
A Ford már korábban leállította a Mondeo és a Fiesta gyártását, ezeket követi idén nyáron a Focus. A flottapiacon is jól futó autók gyártásának megszüntetésével az eddig kivívott területeiket gyakorlatilag átadták a konkurenseknek. Ez annak a következménye, amikor a vezetés a villanyautózásra és a szabadidő-autókra tett fel mindent, a tisztán elektromos hajtású autók forgalma pedig felénk lelassult. Szerencsére a Ford haszonjárművei jól fogynak.
Az amerikai gyártmányok közül egyedül a Tesla tartja a frontot az öreg kontinensen. Elon Musk cége koros és négy autót számláló, a valóságban két modellből álló kínálattal próbál előre törni. Miközben az európai, japán és a koreai konkurensek egész jól rákapcsoltak ezen a téren, a megérkező kínaiakról még nem is beszéltünk. A mentsváruk a felfrissült Model Y, mert a Model 3 eladásai is beestek. A kereskedéstámadások már Európában is elindultak.
Ha nem kuszálta volna össze a világ autóiparát az erőltetett villamosítás és a Covid-19, az amerikai elnök csavart még néhányat a dolgokon. (Fotó: BMW)
Az a terve az elnöknek a vámokkal, hogy amerikai földre csábítsa a külhoni és a hazai gyártókat. Hogy ne Mexikóból, Kanadából és a világ más részeiből lássák el az amerikai piacot autókkal és alkatrészekkel.
Mivel az autógyártás jó ideje az egész bolygót behálózó üzlet, ezzel a lépéssel hihetetlen problémák elé állították a gyárakat. Ráadásul az évi több százezer autó előállítására képes üzemek felállítása és áttelepítése nem olyan munka, amit pár hónap alatt meg lehet szervezni.
Ezekhez komoly beszállítói láncok is tartoznak, így garantálhatók az amerikai autóárak emelése mellett a hihetetlen feszültségek. Például Mexikóval és Kanadával.
A különféle vészforgatókönyvek megjelenése mellett már három olyan lépés történt, ami eredménynek tudható be. Az egyiket a Stellantis jelentette be, amely a Belvidere-i üzembe telepíti a kisteherautó gyártásának egy részét, ez 1500 fő fölötti létszámbővítéssel jár.
Plusz Detroitban is újra indítják a gyártást, de a Toledóban lévő Jeep üzemet is fejlesztik. Miközben a vám emelésére hivatkozva, máshol elbocsátásokba kezdtek.
A káosz újraéledt, az elnök viszont pár eredményt már bezsákolhat. (Fotó: The White House)
Ha valaki megnézi az amerikai utcaképet, akkor elég sok japán és koreai autót láthat, a kinti sikermodellek többsége ezen gyártóktól származnak. Ráadásul a hibridek is egyre népszerűbbek a tengerentúlon, tavaly a Toyota 310 ezer hibridet adott el az USA-ban. Ezt a hullámot lovagolja meg a Honda és a Toyota hirtelen jött összeborulása. Ez még csak iparági pletyka, de elég reálisnak tűnik.
A rendelkezés egyik „legérdekesebb” hatása, hogy a különféle nemzetek gyártóit összekovácsolhatja.
Az alapja a közös munkának, hogy tavaly a Toyota 14 gyártósorral rendelkező üzemet adott át. Az Észak-Karolinában lévő Greensboróban lévő gyárban nemcsak autókat, hanem akkumulátorokat is készítenek. Ha teljesen kiépült a gyártóbázis, akkor ötezer főnek adhat munkát, ezt a lehetőséget használnák ki a japánok.
Ugyanis a hírek szerint a Honda tárgyal a világ legnagyobb autógyárával, hogy a tengerentúli üzemből vásárolja a hibridekben és a tölthető-hibridekben (PHEV) használt akkumulátorokat. Hogy ne kelljen Japánból behozni, s vámmal meghinteni.
Úgy látszik a Hyundai-Kia páros sajtósai jól végzik a munkájukat, mert a helyi vezetőik Donald Trump mellett állva jelentették be az amerikai kapacitásaik bővítését. Az ügyességük abban rejlik, hogy ezeket már több éve készítik elő, és mostanság értek célba.
A Hyundairól kevesen tudják, hogy egész komoly és önálló alkatrészgyártó bázist épített fel, ahol az acélgyártástól kezdve, sok mindent saját kézben tartanak.
Mobis néven fut ez a vállalat, de a Hyundai Steel is részese ennek a stabil háttérnek. Ők építenek 5,8 milliárd dolláros beruházással acélgyárat Louisianában. Az új üzem 1400 munkatársa évente 2,7 millió tonna acélt állít elő. Az érdekesség, hogy nem csak a saját gyáraikat, hanem másokat is szívesen kiszolgálnak.
A koreaiak alaposan belehúztak a tengerentúli gyártásba, mert a Georgia-i üzemük kapacitását évi 300 ezer darabos termelésről, félmillióra emelik. Muszáj igyekezniük, mert a két márka évente 1,37 millió autót ad el az USA-ban, amiből kb. 700 ezret gyártanak helyben. Ezért a beruházásaikat 2028-ig, 9 milliárd dollárral növelik meg.
A koreaiak tavaly ősszel írtak alá egy keretmegállapodást a General Motors-szal, ennek egyik eleme, hogy elektromos haszonjárművek terén együtt dolgoznak. A Chevrolet BrightDrop futárautó kaphat Hyundai logót és Hyundai kisebb elektromos haszonjárművei pedig Chevy jelvényt. Itt az eredeti cél a kanadai gyártás volt, de ez a vámok miatt változhat.
Kiemelt kép forrása: BMW
Benedek Attila
