Az InterestingEngineering cikkében látható, China Global Television Network (CGTN) által megosztott videó szerint a kikötői munkások először alkalmaztak egy speciális portáldaru-kooperációs rendszert.
Az integrált érzékelő- és képfelismerő technológia lehetővé tette az emelőberendezések, lapátok és teherhajók valósidejű monitorozását, biztosítva a zökkenőmentes és hatékony műveleteket.
Ez az eredmény rávilágít a szélenergia-berendezések logisztikai szerepének növekvő jelentőségére Kínában. Jangcsou kikötője kulcsfontosságú csomóponttá vált a Jangce folyó középső és alsó szakaszain a szélenergia-alkatrészek rakodására, jelentősen megkönnyítve az óriási turbinaelemek szállítását.
A 133 méteres lapát az ipar egyre nagyobb és hatékonyabb szélturbinák felé tett lépését jelzi. Egy másik jelentős fejlesztés Kína szélenergia-iparában a China Eastern Electric Group által tervezett 25 MW-os tengeri szélturbina.
A 185 méteres agymagasságú óriás turbina tengeri telepítésre készül, célja pedig a szélenergia-hatékonyság növelése. Az ilyen nagyszabású projektek azonban kockázatokkal is járnak;
tavaly decemberben arról számoltak be, hogy a MySE18.X-20MW prototípus „tájfúnbiztos” lapátjai eltörtek.
Habár a jelenlegi prototípus egy szeptemberi tájfún után is ép maradt, a mechanikai és időjárási kihívások továbbra is aggályokat vetnek fel.
Jelenleg Kína a világ tengeri szélturbináinak közel felét működteti, és az Offshore WIND szerint az ország összesen 41 gigawattot csatlakoztatott hálózatához. Kína szélesebb megújuló energia portfóliója is gyors ütemben bővül, míg az USA-ban szabályozások korlátozzák a szektort.
Kínában csak 2024-ben az ország 13,6 billió jüuant (kb. 1,9 billió amerikai dollár) fektetett be megújuló energiába, amellyel az összes telepített kapacitás meghaladta az 1410 gigawattot, felülmúlva a szén alapú energiatermelést.
A 185 méteres agymagasságú óriás turbina tengeri telepítésre készül. (Fotó: CTGN/Youtube)
A fotovoltaikus technológia terén Kína a globális polikristályos szilícium és szilícium ostya termelési kapacitásának 95%-a felett rendelkezik. Ezek az előnyök a szélturbina-gyártásra is kiterjednek, ahol a helyi vállalatok nagyobb teljesítőképességű turbinákat gyártanak, mint sok nyugati versenytárs.
Ahogy Kína a 20 MW fölötti turbinák fejlesztésére lép, az ország egy nemzeti szintű tengeri tesztbázist hoz létre, amely képes rekorddöntő berendezések fogadására és tesztelésére. Az ipari források szerint a létesítmény kezdetben 20 különböző kapacitású turbinát telepít, köztük öt 25 MW-os és tíz 20 MW-os egységet.
Ez az egyetlen olyan tesztközpont Kínában, amely típusminősítést és hálózati csatlakozási tanúsítványt is biztosíthat, garantálva a fejlett tengeri turbinák megbízható teljesítményét.
A Csendes-óceán túloldalán éles kontraszt mutatkozik az amerikai szélenergia-politikában. A Trump-kormányzat végrehajtási rendelete gyakorlatilag befagyasztotta az új szárazföldi és tengeri szélprojektek jóváhagyását, megakadályozva a bérlési és értékesítési folyamatokat.
Ennek következtében az amerikai szélenergia-ipar versenyképessége veszélybe kerül, pedig a szélenergia költséghatékonyabb, mint a földgáz vagy a szén.
Habár a Mexikói-öböl ígéretes terület lehet a tengeri szélenergiára, a 2023-as első bérleti aukció mindössze 5,6 millió dolláros értékben zárult, rávilágítva a szabályozási bizonytalanságokból fakadó nehezézségekre.
Kiemelt kép: CTGN/Youtube
S.Rita
