A korszerűtlen fűtési rendszerek hőszivattyúra cserélése növeli a komfortérzetet és az ingatlan értékét is. De kérdés, hogy milyen időtávon térül meg a beruházás és milyen mértékű energiamegtakarítás érhető el a beépítésével. A Gree hőszivattyúk szakértői kiszámolták!
Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége (EHPA) 2023-as adatai szerint 21 európai országban összességben 6,5%-kal maradtak el a hőszivattyú-eladások az előző évitől. Ez volt az első visszaesés tíz éves növekedés után. A 2023-ban eladott 3,02 millió berendezéssel 23,9 millióra emelkedett az európai épületekben telepített hőszivattyúk mennyisége, ami még így is 13,7%-os növekedés a 2022-es képest.
A legnagyobb növekedés Németországban volt, majd Belgium és Hollandia következik. A legnagyobb visszaesést Olaszországban, Finnországban és Lengyelországban tapasztalták. A piacon a levegő-víz rendszerek értékesítésének jelentős növekedése dominál, és a trend további erősödésére lehet számítani.
A 2023-ban eladott 3,02 millió berendezéssel 23,9 millióra emelkedett az európai épületekben telepített hőszivattyúk mennyisége. (Fotó: GREE)
Az Energiaklub korábbi tanulmánya szerint a hőszivattyúk magyarországi elterjedését hosszú időn át hátráltatták a világpiaci viszonyokhoz képest alacsony hazai fosszilisenergia-árak. 2000 és 2007 között mintegy 1200 darab hőszivattyút értékesítettek az országban, ami a négymilliós lakásállományhoz képest elhanyagolható mennyiségnek számított. Az érdeklődés a 2010-es évek második felétől fokozatosan emelkedett, a hőszivattyúpiaci boom pedig a 2019 és 2020 közötti időszakra tehető, amikor 40 százalékkal nőtt a beszerelt készülékek száma és hasonlóan jelentős – 32 százalékos – emelkedés jellemezte a 2022-es és 2023-as évet is.
A RePower EU-kezdeményezés 2022 és 2026 között a hőszivattyú-berendezések számának megduplázására törekszik, 2030-ig 50–60 millió új telepítést céloz meg, hogy csökkentse az importált gáztól való függőségét.
Az Eurofound megállapítása szerint a hőszivattyúkra való átállás elengedhetetlen a lakossági fűtés szén-dioxid-mentesítéséhez az Európai Unióban. Bár jelentős előrelépés történt, továbbra is vannak kihívások, különösen a munkaerő-fejlesztés, a támogatási és ösztönző csomagok, valamint az energiaárazás terén.
Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy sok országban a hőszivattyúk üzemeltetési költségei magasabbak lehetnek, mint a fosszilis tüzelésű kazánoké. Ez abban az esetben jellemző, ha az áram ára többszöröse a gázénak. Bár a hőszivattyúk energiahatékonysága háromszor-ötször nagyobb, mint a kazánoké, még ez sem mindig elegendő a jóval magasabb áramár pótlására. A szervezet számításai szerint a befektetés gyors megtérülése akkor lehetséges, ha a villamos energia ára legfeljebb kétszerese a gáz árának.
A EHPA kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9, vagyis 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese az 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75, tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.
Egy 16 európai piacra kiterjedő új vizsgálat szerint az olcsó gáz és a drága bankhitelek a két fő oka annak, hogy a hőszivattyú-eladások csökkentek 2023-ban. (Fotó: GREE)
Az uniós jog szerint 2022 óta van lehetőség a hőszivattyúk áfájának minimum 5%-ra csökkentésére. Az EHPA támogatja ennek további, nullára csökkentését, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezt lehetőségként használják fel. A szövetség által vizsgált 30 ország közül csak hat ország állapított meg alacsonyabb adókulcsot a hőszivattyúkra, mint a fosszilis tüzelésű kazánokra: Belgium, Franciaország, Írország, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság.
Egy 16 európai piacra kiterjedő új vizsgálat szerint az olcsó gáz és a drága bankhitelek a két fő oka annak, hogy a hőszivattyú-eladások csökkentek 2023-ban, de Olaszországban például a kormányzati támogatás megszüntetése csorbította a fogyasztók érdeklődését.
A fosszilis energiahordozók, például a földgáz, nem tekinthetők a jövő energiahordozóinak, mivel kimerülő források és jelentős környezeti terhelést okoznak. Az Európai Unió egyre inkább a fenntartható megoldásokat részesíti előnyben, ezért fokozatosan megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Ennek részeként 2025. január 1-jétől az EU már nem biztosít pénzügyi ösztönzőket a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítésére. Ez a lépés is hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok minél előbb térjenek át a megújuló energiák használatára.
Magyarországon a 2025 januárjában indult Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön is igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. A pénz ingatlanfelújításra, többek között energetikai korszerűsítésre is felhasználható, vagyis állami támogatással hőszivattyú is beépíthető most akár féláron. Fontos tudni, hogy a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg és legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken élnek, 2007 előtt épült ingatlanokban. A Vidéki Otthonfelújítási támogatás kombinálható a szintén kistelepüléseken igényelhető falusi CSOK-kal, amelynek keretében ugyanúgy van lehetőség meglévő lakóingatlan korszerűsítésére, illetve lakásvásárlással egybekötött korszerűsítésre. A kormány arról is döntött, hogy a nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban.
„A beépítés árát és a megtérülési időt jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teljesítményű rendszerről van szó, illetve az is, hogy milyen típusú hőleadókat választanak a beruházók. A telepítési költségek fontos részét képezi, hogy milyen egyéb kiegészítőkre, csövezésre van szükség. A hőszivattyú típus kiválasztásánál figyelembe kell venni a felhasználási környezetet, fel kell mérni az épület szigetelését, alapterületét, a belmagasságot, azaz hőszükségletet kell számolni” – hangsúlyozzák a Gree szakértői.
A hőszivattyú a természet energiáját hasznosítja, aki ezt a megoldást választja, függetlenítheti magát a fosszilis tüzelőanyagoktól, a gázszolgáltatóktól és a kiszámíthatatlan energiaáraktól. A technológia lényegében a hűtőgép működési elvének a fordítottja: a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe, károsanyagkibocsátás nélkül. A kiépített rendszer a nyári hónapokban a lakás hűtésére is használható.
Ebben az elemzésben egy korszerű, 12 kW-os Gree Versati III osztott hőszivattyút és egy modern, 24 kW-os kondenzációs gázkazánt hasonlítunk össze, hogy feltárjuk, melyik nyújthat költséghatékonyabb és energiahatékonyabb megoldást egy átlagos 125m2-es, szigetelés nélküli magyarországi családi ház fűtésére.
A hőszivattyú egy korszerű és energiatakarékos fűtési megoldás, amely a külső levegőből vonja el a hőt, majd azt egy kompresszor segítségével a fűtési rendszerbe továbbítja. (Fotó: GREE)
A két rendszer üzemeltetési adatait vizsgálva arra keressük a választ, hogy melyik fűtési technológia lehet gazdaságosabb hosszú távon, figyelembe véve az energiafogyasztást, a hatékonyságot és az aktuális energiaárakat. Vajon a hőszivattyú megújuló energiát hasznosító technológiája vagy a gázkazán hagyományos, de jól bevált működési elve bizonyul kedvezőbbnek? Elemzésünkből kiderül!
A hőszivattyú egy korszerű és energiatakarékos fűtési megoldás, amely a külső levegőből vonja el a hőt, majd azt egy kompresszor segítségével a fűtési rendszerbe továbbítja. Ennek hatékonyságát a COP (Coefficient of Performance) érték mutatja meg, amely azt jelzi, hogy 1 kWh elektromos energiából hány kWh hőenergiát képes előállítani.
A GREE Versati III 12 kW-os hőszivattyú kimagaslóan jó hatásfokkal működik, COP értéke 5, vagyis ideális körülmények között minden 1 kWh villamos energiából akár 5 kWh hőenergiát is képes előállítani. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos fűtési rendszerekhez képest akár 80%-kal kevesebb primer energiát használ fel, miközben jelentősen csökkentheti a fűtési költségeket.
Ezzel szemben a kondenzációs gázkazán hatékonysága 90-95%, ami azt jelenti, hogy 1 kWh földgázból legfeljebb 0,95 kWh hő nyerhető ki. Ráadásul a földgáz ára ingadozó, és a fosszilis tüzelőanyagok használata környezeti terhelést is jelent.
Bár hidegebb időszakokban a hőszivattyú COP értéke csökkenhet, modern vezérlési rendszerekkel és megfelelő telepítéssel így is jóval hatékonyabb marad, mint egy modern kondenzációs gázkazán. Ráadásul egy hőszivattyú hűtésre is használható, így egész évben komfortos beltéri hőmérsékletet biztosít – mindezt környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokat hasznosítva.
Egy hőszivattyú hűtésre is használható, így egész évben komfortos beltéri hőmérsékletet biztosít. (Forrás: GREE)
Egy 125 m²-es, szigetelés nélküli magyar családi ház fűtési költsége jelentős tétel a téli hónapokban. Ha a cél egy kényelmes, 23°C-os beltéri hőmérséklet fenntartása, az éves fűtési energiaigény megközelítőleg 19.500 kWh lesz.
Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a szükséges energiamennyiséget milyen üzemeltetési költséggel lehet előállítani egy GREE Versati III 12 kW-os osztott rendszerű hőszivattyúval, illetve egy 24 kW-os modern kondenzációs gázkazánnal. Az összehasonlítás célja, hogy kiderüljön, melyik megoldás bizonyulhat gazdaságosabbnak hosszú távon.
Hőszivattyúval
Gázkazánnal
Tehát 19.500 kWh ÷ 10,55 kWh =1848m3/év ami azt jelenti,hogy 1729m3/év x 102 Ft/m3 rezsicsökkentett ár = 176.358 Ft/év + a 119m3 többlet fogyasztás x 747 Ft/m3 , mert ezt már ugye a piaci áron kapjuk = 88.893 Ft/év tehát a gázszámlánk éves szinten összesen 265.251 Ft/ év.
A számítások alapján a GREE Versati III 12kW-os osztott hőszivattyús rendszer H-tarifa alkalmazásával évente, 175.551 Ft megtakarítást eredményezhet a gázkazános fűtési rendszerhez képest. Ez azt jelenti, hogy nemcsak korszerűbb és környezetbarátabb megoldást választunk, hanem jelentős összeget takaríthatunk meg a fűtési szezon során. Hosszú távon ez a különbség több százezer forintos megtakarítást jelenthet, miközben egy hatékonyabb és fenntarthatóbb fűtési megoldást élvezhetünk!
A hőszigetelés kulcsszerepet játszik egy épület energiahatékonyságában, különösen, ha modern fűtési rendszerekkel kombináljuk. Egy jól szigetelt otthon nemcsak komfortosabb és egyenletesebb hőmérsékletet biztosít, hanem jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ezáltal mérsékli a fűtési költségeket is.
De mit jelent ez a gyakorlatban? “Megfelelő hőszigeteléssel akár 30-40%-kal csökkenthetjük az üzemeltetési költségeket, ami nemcsak a havi kiadásokat enyhíti, hanem gyorsabb megtérülést is eredményez. Kevesebb energiára lesz szükség a kívánt hőmérséklet fenntartásához, így a hőszivattyúk és gázkazánok hatékonysága is maximálisan kihasználható. Hosszú távon egy jól megtervezett szigetelés nem csupán pénzt takarít meg, hanem növeli az ingatlan értékét és csökkenti az ökológiai lábnyomot is.” – tették hozzá a Gree szakemberei.
Hőszivattyúval (H tarifa mellett)
Gázkazánnal (rezsicsökkentett áron)
Tehát a számok alapján a megfelelő hőszigetelés és a hőszivattyús rendszer kombinációja kiemelkedően költséghatékony megoldást jelenthet, hiszen már a 30-40%-os energiamegtakarítással is jelentős összeget spórolhatunk évente. A számok azt mutatják, hogy egy jól szigetelt otthon hőszivattyúval működtetve nemcsak olcsóbb, hanem fenntarthatóbb is, hiszen kevesebb energiát használ fel, miközben környezetbarát módon biztosítja a kellemes beltéri hőmérsékletet. Hosszú távon a szigetelés és a hőszivattyú együtt a legmodernebb és leggazdaságosabb megoldást nyújtja a fűtési költségek optimalizálására.
A megtérülési idő elsőre hosszúnak tűnhet, azonban a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek, mint az Energetikai Otthonfelújítási Program, a Vidéki Otthonfelújítási Támogatás, vagy a Falusi CSOK, jelentősen csökkenthetik a beruházás saját költségét. Emellett napelemes rendszerrel kombinálva a fűtési költségek akár teljesen kiválthatók, így a beruházás megtérülése lényegesen lerövidülhet, akár 10 év alá is csökkenhet. Ezekkel a támogatásokkal a korszerűsítés nemcsak fenntarthatóbb, hanem pénzügyileg is sokkal előnyösebb befektetéssé válik.
A jelenlegi energiaárak, támogatási lehetőségek és környezeti szempontok figyelembevételével a hőszivattyú egyértelműen a legjobb választás.
A hőszivattyú kiválasztása során többféle megoldás közül választhatunk, például levegő-víz, levegő-levegő vagy geotermikus rendszerek közül, melyek mind eltérő módon biztosítják a fűtést. A levegő-víz hőszivattyúk a radiátorokban vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg vízzel fűtik a helyiségeket, míg a levegő-levegő rendszerek a légkondicionálókhoz hasonló elven működnek. Általánosságban a levegő-víz hőszivattyúk kínálják a legjobb ár-érték arányt, de a rendszer hatékonysága (COP/Coefficient of Performance), a szabályozási lehetőségek és az egyéb energetikai megoldások nagyban befolyásolják a megfelelő teljesítmény és méret kiválasztását.
“Ha például a fentebb már említett napelemes rendszert is telepítünk, a megtermelt zöld energiával akár teljesen lenullázhatjuk a fűtési költségeinket. Egy jól méretezett napelem-hőszivattyú kombinációval a háztartás fűtése és melegvíz-ellátása gyakorlatilag ingyenessé válhat, miközben jelentősen csökkentjük ökológiai lábnyomunkat is.” – emelték ki a Gree hozzáértői.
A beruházás gyorsabb megtérülése érdekében érdemes alaposan tájékozódni a már említett elérhető állami támogatásokról, forgalmazói kedvezményekről, valamint a magas hatékonyságú, jelentős energiamegtakarítást biztosító modellekről.
Forrás: GREE
Kiemelt kép: GREE
NRGreport
