A helyzet jól bizonyítja a Toyota előrelátását. S mutatja, hogy jól gondolkodtak a vállalat vezetői, mikor a hibrideket útjára engedték 1997-ben, és kitartottak a technika mellett. A Toyota Prius és a Honda Insight kitaposta az utat és az első időkben hasonló kritika áradaton mentek keresztül, mint az elektromos autók.
Az első meglepő elmozdulás a hibridek felé az autók legfelsőbb csoportjában volt, ahol a szupergazdagokat célozzák meg. Azokat, akiknek „nem számít a pénz” autóvásárláskor. Pár éve az elektromos hajtás belendülésekor sorra jelentek meg 2000 lóerő körüli elektromos szuperautók. Ilyen volt a Lotus Evija is, amelynek a pár száz kilométeres hatótávját gyorsan le lehet nullázni a versenypályán.
A korona a műfajban egyértelműen a déli szomszédunkban székelő Rimac Automobilit illeti, amelynek Nevera szuper sportkocsija jelenti a műfaj csúcsát.
Mate Rimac zsenialitását jól tükrözi, hogy a cégében részvényes a Porsche, és már a Bugatti is az irányítása alá tartozik.
Az ő gyakorlati tapasztalata, hogy az igen tehetősek, még mindig rajonganak a benzingőzért és az autó mechanikus hangjaiért, rezgéseiért. Ezért a legfrissebb Bugattinál félretették a tisztán elektromos hajtást, és a Tourbillon V16-os szívómotorral és hibridhajtással lép színre. Ez csak egy a jó néhány méregdrága hibrid közül.
A pár szinttel lentebb lévő ligában, ahol 50-70-80 millióért kaphatók elektromos csodamasinák, a kínaiak egy sor szupersportkocsival jelentkeztek. Amelyek nagyon látványosak, nagyon gyorsak, ugrálnak és sok más csoda dolgot művelnek. Ezek a modellek is hozzájárultak, hogy a tehetőseknek a zünnyügő autók annyira nem jöttek be. Az említett kínai autóknál az áresés valószínűleg nagyon a durva lesz. Pár év alatt, szinte „gombokért” lehet majd őket megvenni, főleg felénk. Mert nincs igazán nevük és múltjuk.
A zümmögő kitérő után megérkeztünk az átlagemberek hibridjeihez. Ezen gépek felfutása és kedveltsége érthető, mert a Ford Kuga, Toyota Camry méretű hibridek is – kis odafigyeléssel – tudnak városban öt liter körül fogyasztani. ű
Ezeket a masinákat egyre több zöld autóban gondolkodó találja meg, mivel alacsony a fogyasztásuk és nem kell idegeskedni a töltésük miatt.
A hibridek választéka már jó ideje nem csak a Toyotára korlátozódik. Az MG nemrég jelentkezett belépő szintű típussal, a legújabb a Dacia Bigster a hazai autópiac egyik legnagyobb slágere lehet a következő években. Ebben 1,8-as motorra épülő új technika duruzsol és zünnyög. A sort lehet folytatni a Nissan nem hétköznapi megoldását is körbe jártuk már korábban, ennek az érdekessége, hogy a motort csak áramtermelésre használják.
A csökkenő villanyautó-eladások, és az autópiac kusza helyzetének egyik folyománya, hogy a hibridek előretörtek. (Fotó: Hyundai)
A Renault, a Geely és az Aramco közös vállalkozása nem új, a 2023-ban indult és Horse nevet kapó társulás, egyesíti a három vállalat erejét. Ez számokban úgy néz ki, hogy a franciák részéről tizenhét gyár és öt fejlesztőközpont állt munkába tízezer fős munkatársi gárdával. A kínai-svéd oldal két gyárral és nyolc fejlesztőközponttal járul hozzá a hibrid és a tölthető hibrid motorok fejlesztéséhez. Ez kilencezer dolgozót jelent. Az Aramco értelemszerűen a hidrogénre és az e-fuelra fókuszál.
Az itt fejlesztett motorokat és sebességváltókat számos márka tudja majd használni. A legfrissebb munkájuk egy 1,3 literes, turbós, hibrid hajómotor, aminek hagyományos motor része 163 lóerőt és 250 Nm tud, ezt erősíti a 25 lóerőt és 60 Nm-t tudó elektromos egység.
A 26 és 49 lábas, azaz 7,9 és 15 méteres hajókba szerelhető, többféle üzemanyaggal működő motor mellett a másik termékük a Renault Rafale tölthető hibridjének váltója. A 99 kilós egység 470 Nm-t és 48 lóerőt teljesít és DB49 névre hallgat. Az itt fejlesztett technika a Volvónál is szerepet kaphat, mert a svédek élére visszatért Hakan Samuelsson. Akiben ezekben a zavaros időkben a jelek szerint jobban bíznak, mint a gyorsan lemondatott angol igazgatóban.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Benedek Attila
