Habár az Európai Unió szabályozása készen van, túlságosan bonyolult, ami rendkívül drágává teszi a hidrogént – hangsúlyozta Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója a Budapest Hydrogen Summit nyitóbeszédében. Egy panelbeszélgetés során Mérő Tamás, a Mol-csoport zöld hidrogén értéklánc menedzsment vezetője megerősítette a szabályozási keretek problémáját.
A százhalombattai finomító területén, a régió legnagyobb, 10 MW-os elektrolízisének műszaki megvalósítása 2 évet vett igénybe, ezt követően a papírmunka 1,5 évig tartott, hogy minden tanúsítvány és jóváhagyást megszerezzenek.
Jorgo Chatzimarkakis üdvözölte, hogy a közép-európai országok egy csoportja a hidrogén témáját Brüsszelben napirendre vette. Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország nemzeti hidrogénszövetsége felvetette a témát, és a cseh kormány az Európai Tanács napirendjére is javasolta. Veronika Vohlídková, a Cseh Hidrogéntechnológia ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozási keret lehetetlenné teszi a közép-európai országok számára a célok elérését.
Nemrégiben állásfoglalást tettek közzé, és Brüsszelben workshopot szerveznek, ahová nemcsak az ipari szereplőket, hanem a Bizottság döntéshozóit is meghívják.
Ralph Bahke, a Gas Infrastructure Europe (GIE) Hydrogen Area and European Hydrogen Backbone Sponsora és az Ontras ügyvezető igazgatója betekintést nyújtott a német gázszállító vállalat közelmúltbeli kelet-németországi projektjébe, ahol a vállalat az elmúlt két hétben megkezdte az első hidrogén-vezeték üzemeltetését.
Hangsúlyozta, hogy 80 százalékos költségmegtakarítás érhető el a meglévő földgázinfrastruktúra hidrogénre való átalakításával, újak építése helyett.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy a hidrogéngazdaság fejlődésének egyik akadálya a kereslet hiánya. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiaügyekért és klímáért felelős államtitkára is rámutatott, hogy a magyar kormány az értéklánc keresleti oldalára kíván összpontosítani a piaci szereplőkkel folytatandó tárgyalások során.
Kiemelte az energiatárolási képesség fontosságát is, ami azért is nagyon lényeges, mert Magyarországon nagy a napenergia részaránya, ami nagy volatilitást okoz a termelésben.
Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója a Kardoskúton található Akvamarin nevű kísérleti projektjük, egy két megawattos elektrolizáló legújabb fejlesztéseiről beszélt. Mint mondta, a projekt rendelkezik működési engedéllyel, az MVM Partners Kiserőművi Szabályozó Központ része, és célja, hogy kiegyenlítő szolgáltatást nyújtson a villamosenergia-szolgáltatóknak.
A földalatti tárolás azonban nem az egyetlen lehetőség a hosszú távú tárolásra. Elek János, a Hydrogen Revolution társalapítója és vezérigazgatója egy olyan megoldást mutatott be, amely a hidrogén tárolását légköri nyomáson, környezeti hőmérsékleten, alacsony költséggel és nagyon biztonságos módon tudja megoldani.
A cég jelenleg növeli üzemének méretét, hogy elérje az 1000 literes kapacitás.
A piaci keresletet illetően a Messer egyedi megközelítést alkalmaz. Andreas Noky, a Messer hidrogéntöltő állomásokért felelős projektmenedzsere kiemelte, hogy a potenciális ügyfelekkel való kapcsolatfelvétellel és a hidrogén lehetséges alkalmazási területeinek ismertetésével teremtik meg a keresletet.
Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Egyesület elnöke kiemelte, hogy az EU céljai a klímacélok betartása és a versenyképesség javítása ütköznek. A magyar hidrogénstratégiát illetően úgy véli, hogy azt kevésbé ambiciózus, de reálisabb célokkal kellene aktualizálni.
Kiemelt kép forrása: Budapest Hydrogen Summit
NRGreport
