A cél az, hogy a létesítmény 2033-ra üzembe álljon. A nagy pontosságot igénylő munkálatok során széles körben alkalmaznak mesterséges intelligencia (AI) eszközöket, különösen a Microsoft megoldásait, hogy a példátlan léptékű projektet sikerre vigyék.
A fúziós energia célja, hogy a Napban uralkodó körülményeket utánozva egyesítse a hidrogén izotópjait – deutériumot és tríciumot – héliummá, miközben hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel. E folyamat legfontosabb eszköze egy tokamak nevű reaktor, amely egy fánk alakú szerkezet, ahol a fúziós üzemanyagot rendkívül forró plazmaállapotig hevítik. A hőmérséklet itt meghaladja a Nap magjának hőmérsékletét is, lehetővé téve a magfúziót.
Az ITER célja, hogy megépítse a világ legnagyobb ilyen típusú reaktorát, amely révén még alaposabban lehet tanulmányozni a magfúziós folyamatokat. Az InterestingEngineering-en ismertetett projekt a mérete és a rengeteg beépítendő alkatrész miatt azonban rendkívüli kihívást jelent – és itt lép be a mesterséges intelligencia szerepe.
Az ITER tokamakja kilenc szektorból áll majd. Öt szektort Európában, négyet Dél-Koreában gyártanak, míg Oroszország és India különféle alkatrészekkel járul hozzá a projekthez. Ezeket az elemeket speciális rozsdamentes acélból készítik, majd megmunkálják és összehegesztik. A hegesztések hibátlanságát kifinomult ultrahangos vizsgálatokkal ellenőrzik. Ez óriási mennyiségű adatot generál, amelyeket elemezni kell.
A kutatók ezért egy mesterséges intelligencián alapuló modellt hoztak létre a Microsoft Visual Studio Code környezetében, amelyben több programozási nyelvet is alkalmaznak az adatok feldolgozására.
Ez órákkal csökkenti a szükséges munkaidőt, miközben biztosítja a hegesztések minőségét és pontosságát. Ráadásul a modell segítségével a reaktor belső falát borító anyagok kiválasztását is sikerült optimalizálni.
A felhasználók lekérdezéseket küldhetnek az adatbázisba. (Fotó: Unsplash)
Az ITER több mint 30 ország közös erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez szükség volt egy szabványosított dokumentumkezelő rendszerre, amely már több mint 20 éve működik. Eddig több mint 1,5 millió dokumentum keletkezett, és ezekben az információk keresése felér egy „tű a szénakazalban” típusú feladattal.
2024 első negyedévében az ITER IT Projekt Eszközök részlege létrehozott egy mesterséges intelligencián alapuló chatbot prototípust, amelyet az év folyamán folyamatosan fejlesztettek. Az év elején a kutatócsoport áttért az önálló architektúráról egy úgynevezett multi-agent megközelítésre. Ez lehetővé teszi, hogy az AI eszköz összefoglalja a dokumentumokat, majd az információkat egy nagy vektoralapú adatbázisba indexálja. Ennek előnye, hogy a felhasználók lekérdezéseket küldhetnek az adatbázisba, és a válaszok nem pusztán kulcsszavak alapján érkeznek, hanem valóban releváns információkat tartalmaznak.
Az OpenAI eszközeivel működő chatbot mandarin, koreai, japán, orosz és hindi nyelvű kérdésekre is képes válaszolni, és az ITER projekt 120 partnerének áll rendelkezésére. Mivel az ITER dokumentáció számos rövidítést tartalmaz, a fejlesztőcsapat egy külön chatbotot is létrehozott, amely kifejezetten ezek értelmezésére szolgál.
A csapat dolgozik azon is, hogy a dokumentumkezelő rendszer kompatibilis legyen más nagy nyelvi modellekkel, amelyeket a világ különböző részein használnak, elősegítve az információk áramlását, és csökkentve az együttműködés akadályait – végső soron elősegítve a magfúzió sikeres elérését az ITER-ben.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
