Bár a pontos okok még vizsgálat alatt állnak, az esemény rávilágít az európai villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságának előnyeire és sebezhetőségeire, különösen a megújuló energiaforrások növekvő arányának tükrében.
A portugál hálózatüzemeltető, a REN szerint a meghibásodás hátterében egy ritka légköri jelenség állhatott, amelyet szélsőséges hőmérséklet-ingadozások váltottak ki. Ez „indukált légköri vibrációt” eredményezett, ami instabilitást okozott a nagyfeszültségű vezetékekben. Más szakértők azonban valószínűbbnek tartják, hogy a villamosenergia-hálózat frekvenciájának technikai egyensúlyhiánya, azaz a termelés és a fogyasztás közötti eltérés okozta az automatikus leállások láncolatát.
További lehetséges okként merült fel egy tűzeset Dél-Franciaországban, amely károsíthatta a Perpignan és Narbonne közötti nagyfeszültségű vezetéket. Azonban a francia hálózatüzemeltető, az RTE cáfolta, hogy ilyen ártamas tűzeset történt volna az érintett területen.
A spanyol kiberbiztonsági ügynökség, az INCIBE vizsgálja a kibertámadás lehetőségét, bár eddig nem találtak erre utaló bizonyítékot.
A pontos okok még vizsgálat alatt állnak. (Fotó: Unsplash)
Az áramszünet következtében Spanyolország és Portugália szárazföldi területein leálltak a metró- és vasúti közlekedési rendszerek, megszűnt a közlekedési lámpák működése, és súlyos fennakadások voltak a repülőtereken. A telekommunikációs szolgáltatások is jelentősen korlátozódtak; Spanyolországban az internetes forgalom a szokásos 17%-ára esett vissza.
A Madrid Open tenisztorna is megszakadt, mivel az elektronikus rendszerek, például a vonalbírói technológia és a világítás, működésképtelenné váltak.
Az áramkimaradás súlyos és azonnali hatást gyakorolt az Ibériai-félsziget létfontosságú infrastruktúrájára. A közlekedési rendszerek – beleértve a nagysebességű vasutakat, metróhálózatokat és városi tömegközlekedést – teljesen leálltak, ami ezrek elakadását eredményezte a pályaudvarokon és megállókban.
A repülőtereken – például Madrid-Barajasban és a lisszaboni Humberto Delgadóban – a járatokat törölték vagy késleltették, mivel megszűnt az utasbiztonsági rendszerek, irányítóberendezések és világítás működése. A közlekedési lámpák kiesése városi közlekedési káoszhoz vezetett, különösen Madrid és Lisszabon belvárosában.
A vízellátás és szennyvízkezelés is akadozott a szivattyútelepek áramellátásának hiánya miatt, míg a kórházakban vészgenerátorokkal próbálták biztosítani az életmentő berendezések működését. Az energiahiány következtében számos ipari létesítmény automatikusan leállt, ami termeléskiesést és károkat okozott az ellátási láncokban, különösen az élelmiszer- és gyógyszeriparban.
A repülőtereken a járatokat törölték vagy késleltették. (Fotó: Unsplash)
A spanyol energiamix jelentős részét megújuló energiaforrások teszik ki: 2024-ben a szélenergia 22,9%-ot, a napenergia 16,7%-ot, a vízenergia pedig 13%-ot képviselt. Portugáliában a megújulók aránya még magasabb, elérve a 71%-ot, míg az importált energia, főként Spanyolországból, a fogyasztás 20%-át fedte le.
Ez az esemény rávilágít arra, hogy a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége és az európai hálózatok szoros összekapcsoltsága növeli a rendszer sebezhetőségét. A hirtelen termelés-kiesések vagy hálózati zavarok gyorsan terjedhetnek, és széles körű áramszüneteket okozhatnak.
Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze a Nemzetbiztonsági Tanács keretében, és meglátogatta a Red Eléctrica központját a helyreállítási munkálatok nyomon követésére. Portugáliában Luis Montenegro miniszterelnök szintén rendkívüli kabinetülést tartott, és hangsúlyozta, hogy a probléma valószínűleg Spanyolországban keletkezett.
A teljes rendszer helyreállítása várhatóan több napot vesz igénybe, bár egyes területeken már megkezdődött az áramellátás fokozatos visszaállítása.
A teljes rendszer helyreállítása várhatóan több napot vesz igénybe. (Fotó: Unsplash)
A 2025. áprilisi áramszünet az Ibériai-félszigeten figyelmeztető jel az energetikai rendszerek tervezői és üzemeltetői számára. A megújuló energiaforrások integrációja mellett elengedhetetlen a rendszer rugalmasságának és ellenálló képességének növelése, például energiatárolási megoldások, intelligens hálózatok és gyorsan reagáló tartalék kapacitások révén.
Ezenkívül szükség van a nemzetközi együttműködés erősítésére a hálózati zavarok megelőzése és kezelése érdekében, valamint a kiberbiztonsági intézkedések fokozására a modern energetikai infrastruktúrák védelme érdekében.
Az esemény tanulságai hozzájárulhatnak egy biztonságosabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb európai energiarendszer kialakításához.
Kiemelt kép: Unsplash