A műanyagok globális újrahasznosítási aránya továbbra is kritikus szinten van – egy friss tanulmány szerint kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra az évente termelt műanyagnak. A Csinghua Egyetem kutatói által publikált jelentés szerint mindeközben a műanyagtermelés soha nem látott mértékben növekszik, ami komoly környezeti kihívásokat generál – írta meg az Euronews.
A tanulmány szerint 2022-ben világszerte 437 millió tonna új műanyagot gyártottak, de ezeknek csupán 9 százaléka származott újrahasznosított alapanyagból.
„A globális újrahasznosítási arány stagnált […], ami kevés javulást tükröz az előző évekhez képest” – írják a szerzők, Quanyin Tan, Khaoula Houssini és Jinhui Li. A kutatás szerint különösen az Egyesült Államok áll rosszul, ahol az újrahasznosítási arány csupán 5 százalék. A helyzet romlását az is súlyosbította, hogy Kína 2018-ban megtiltotta a műanyaghulladék importját.
Bár a szelektív hulladékgyűjtés elterjedt, a begyűjtött műanyag nagy része mégsem kerül vissza a körforgásba. A 75 millió tonna begyűjtött műanyagból csak körülbelül 38 millió tonnát sikerül ténylegesen újrahasznosítani.
Közben a hulladékfeldolgozás arányai is változnak: a hulladéklerakók még mindig a leggyakoribb végállomást jelentik (40%), de ez az arány csökkenőben van.
Ezzel szemben a műanyagégetés aránya 34 százalékra nőtt. Japánban, Kínában és az Európai Unióban különösen magas ez az arány – sorrendben 70, 60 és 38 százalék. A kutatók szerint azonban az égetés komoly környezeti kockázatokat rejt magában, és csak szigorú szabályozás és fejlett technológia mellett jelenthet elfogadható megoldást.
A kutatók szerint ezért már a tervezés fázisában nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a műanyagtermékek könnyen újrahasznosíthatók legyenek. (Fotó: Pexels)
Az egyik fő probléma a műanyagok sokfélesége: különböző típusú műanyagokat más-más módon kell feldolgozni, ami bonyolítja és drágítja a folyamatot. Ráadásul a szennyezett csomagolóanyagok – például ételmaradványokkal vagy címkékkel szennyezett darabok – tovább rontják az újrahasznosítási esélyeket.
Eközben gazdasági szempontból gyakran olcsóbb új műanyagot használni, mint újrahasznosítottat – különösen az ingadozó olajárak miatt. Ez pedig visszatartja a korszerű újrahasznosítási technológiákba történő a beruházásokat.
A kutatók szerint ezért már a tervezés fázisában nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a műanyagtermékek könnyen újrahasznosíthatók legyenek.
A műanyaggyártás súlyos kibocsátási problémát is jelent: a 2022-es adatok alapján az új műanyag 98 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból – főként kőolajból, szénből és földgázból – készült. Ezért a kutatók és környezetvédelmi szervezetek egyre sürgetőbbnek tartják, hogy jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás szülessen a műanyagszennyezés visszaszorítására.
Delphine Lévi Alvarès, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ kampányvezetője szerint a legfontosabb lépés a probléma kezelésére: „A szűz műanyaggyártás visszaszorítása.”
Bár a tárgyalások 2024 decemberében megszakadtak, a felek augusztusban újra asztalhoz ülnek Genfben. A kutatók remélik, hogy elemzésük segíti a hatékony megállapodás előkészítését.
Kiemelt kép: Pixabay
S.Rita
