A tervezet szerint az EU 2025 végéig betiltaná az új orosz földgázszerződések megkötését, valamint felszámolná a meglévő spotpiaci megállapodásokat, amelyek a jelenlegi import mintegy egyharmadát fedik le. A második szakaszban, 2027 végéig, a még érvényben lévő hosszú távú szerződések alapján történő vezetékes és LNG-importot is megszüntetnék.
Az EU célja, hogy legkésőbb 2027-re teljes mértékben függetlenné váljon az orosz fosszilis energiahordozóktól, különösen a földgáztól.
A lépés jelentős politikai és gazdasági feszültséget okozhat a tagállamok között – különösen Magyarország számára, amely 2021-ben 15 évre szóló földgázvásárlási megállapodást kötött a Gazprommal, évi 4,5 milliárd köbméteres mennyiségre. A szerződést 2024 októberében további kereskedelmi elemekkel egészítették ki, ezzel is megerősítve a magyar-orosz gázkapcsolatot.
Magyarország tehát az uniós átállás egyik legnehezebb helyzetben lévő szereplője lehet, mivel a jelenlegi szerződéses kötelezettségei jelentősen akadályozzák az orosz gázról való leválást.
Az Európai Bizottság kedden hozza nyilvánosságra azt az ütemtervet, amely két lépcsőben számolná fel az Európai Unió és Oroszország közötti földgázimportot. (Fotó: Unsplash)
A Bizottság vizsgálja a jogi lehetőségeket arra, hogy az európai energetikai cégek „vis maiorra” hivatkozva kiléphessenek az orosz gázszerződésekből. Ez akkor alkalmazható, ha a beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit – például nem szállít gázt. Azonban a szakértők, köztük Agnieszka Ason energiajogász szerint ez nehezen lenne védhető, hiszen az orosz gázszállítások az ukrajnai háború ellenére is folyamatosan teljesülnek.
A vis maior alternatívája lehet a szerződések úgynevezett hardship clause-a (nehézségi záradék), amely lehetőséget ad a feltételek újratárgyalására akkor, ha egy szerződés teljesítése bár technikailag lehetséges, de valamelyik fél számára aránytalanul hátrányossá válik. Ez az érv lehetővé tenné a hosszú távú megállapodások módosítását vagy akár felbontását, de jogi eljárások és választottbírósági döntések sorát indíthatja el.
A Bloomberg információi szerint az EU egy alternatív szabályozási mechanizmust is mérlegel: az orosz LNG-vásárlások jövőbeni engedélyezését közös uniós beszerzési rendszeren keresztül, mennyiségi korlátozásokkal.
Jelenleg az EU földgázszükségletének körülbelül egyötöde még mindig Oroszországból származik. Ebből 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken, további 25 milliárd köbmétert pedig LNG formájában importálnak. A 2022-es orosz invázió után az EU elköteleződött az orosz energiahordozóktól való függetlenedés mellett, de a hosszú távú szerződések és a tagállamok közötti eltérő érdekek eddig akadályozták az egységes fellépést.
A Gazprom és több uniós energetikai vállalat között már most is zajlanak választottbírósági eljárások elmaradt szállítások és kifizetések miatt – ezek összértéke elérheti a 18,5 milliárd eurót. A legtöbb hosszú távú szerződés ún. take-or-pay záradékot is tartalmaz, amely kötelezi a vevőt a gáz kifizetésére akkor is, ha nem veszi át a teljes mennyiséget.
A végső kérdés az, hogy az EU képes lesz-e egységes álláspontot kialakítani a tilalom bevezetéséhez, amelyhez egyhangú tagállami támogatás szükséges. Magyarország és Szlovákia azonban továbbra is határozottan ellenzi az energiaszankciókat, így a javaslat politikai elfogadása komoly akadályokba ütközhet.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
NRGreport
