Történelmi lépésről döntött az Európai Bizottság: legkésőbb 2027 végéig az Európai Unió minden tagállamának le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagokról. Az energiaügyi biztos, Dan Jörgenssen által bemutatott terv célja, hogy soha többé ne lehessen politikai fegyverként használni az energiaellátást az EU ellen. A bejelentés egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak, de fontos kérdéseket is felvet, különösen olyan tagállamok esetében, mint Magyarország, ahol az orosz energiahordozókkal való kapcsolat mélyebb és összetettebb. A tervről a Portfolio számolt be részletesen kedd délután.

Kétlépcsős leválási terv: részletes jogi csomag érkezik

Az Európai Bizottság kétlépcsős cselekvési tervet hirdetett. Első körben már júniusban bemutatják azt a részletes jogi keretrendszert, amely meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen lépéseket kell megtenniük az orosz energiahordozókról való leválás érdekében.

Ennek egyik sarokpontja, hogy minden tagállamnak év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási tervet kell készítenie, amely részletezi, hogyan és milyen ütemezéssel kívánják megszüntetni a kitettséget az orosz olajnak, gáznak és nukleáris fűtőanyagoknak.

Második lépésként az EU már az idei év végétől megtiltja az orosz gáz új szerződéseit, és fokozatosan megszünteti a meglévőket is. A cél az, hogy 2027 végéig ne csak a gáz, hanem az olaj és a nukleáris szállítmányok se juthassanak be az unióba, sem közvetlenül, sem közvetett módon.

Fokozódó fellépés az árnyékflotta és az illegális import ellen

Kiemelt elem a brüsszeli tervben az orosz „árnyékflotta” által szállított olaj kiszorítása. A Bizottság szerint ezek a tankhajók kijátsszák a szankciós rendszert, így komolyabb ellenőrzési és szankcionálási rendszert vezetnek be.

Ennek keretében közös uniós tengeri biztonsági misszió indulhat, amely figyelemmel kíséri a tengeri forgalmat, kiszűri a gyanús tevékenységeket, és megelőzi az illegális szállítmányokat.

Az átláthatóságot erősítik a földgáz esetében is. Új monitoring-rendszereket vezetnek be annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen minden uniós gázimport, különös tekintettel az orosz eredetű mennyiségekre – akár közvetítő országokon keresztül is.

Történelmi lépésről döntött az Európai Bizottság: legkésőbb 2027 végéig az Európai Unió minden tagállamának le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagokról. (Fotó: Unsplash)

Magyarország helyzete: kulcskérdés a vezetékes olaj és a nukleáris energia

Noha a hivatalos bejelentés célként jelöli meg az orosz kőolajimport teljes felszámolását, a dokumentum nem tér ki külön a vezetékes szállításokra, amelyek Magyarország, Szlovákia és Bulgária számára meghatározóak.

A biztosi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly még három tagállam vásárolt közvetlenül orosz kőolajat, és a Bizottság e téren is intézkedéseket tervez, ám a részletek egyelőre homályosak.

Magyarország számára különösen fontos kérdés a nukleáris fűtőelemek importja is. Az uniós biztos elismerte, hogy a nukleáris leválás bonyolultabb feladat, és fokozatos megközelítést igényel. Ugyanakkor jelezte, hogy több tagállam – köztük Magyarország is – már aláírt alternatív szállítóval szerződést: hazánk 2027-től a francia Framatome cégtől kap majd fűtőelemeket.

Jogbiztonság a vállalatoknak

Az orosz hosszú távú gázszerződésekből való kilépés kulcsfontosságú kérdés.

A Bizottság álláspontja szerint ezek felmondása jogilag megalapozott lesz, mivel az uniós jogszabályokra és vis maiorra hivatkozva sem a tagállamokat, sem a szerződött vállalatokat nem lehet majd felelősségre vonni.

A szankciókat továbbra is egyhangú döntéssel kell meghozni, de a kereskedelmi jellegű tiltásokat – például az orosz földgáz behozatalának végső tilalmát – elég lesz minősített többséggel elfogadni. Ezzel lehetővé válik, hogy a politikailag nehezebb döntések is átmenjenek, anélkül, hogy egy-egy tagállam vétója megakasztaná a folyamatot.

LNG-beruházások és keresletcsökkenés: van élet az orosz gáz után

A Bizottság elemzései szerint az EU energiapiaca képes lesz kezelni az orosz energiahordozók kivezetését, sőt, hosszabb távon stabilabbá és fenntarthatóbbá is válhat.

Az elmúlt két évben jelentős mértékben csökkent az orosz kitettség: míg 2022-ben az EU földgázimportjának 45%-a származott Oroszországból, ez mára 13%-ra csökkent. Az orosz kőolaj aránya 26%-ról 3%-ra esett vissza.

Eközben jelentős LNG-beruházások zajlanak világszerte. A globális cseppfolyósított földgáz (LNG) kínálat 2026-ig akár 90 milliárd köbméterrel nőhet, miközben az uniós fogyasztás évente 15 milliárd köbméterrel csökkenhet. A román partoknál induló új offshore gázkitermelés szintén hozzá fog járulni az ellátás biztonságához.

Politikai és gazdasági üzenet Oroszország felé

A bejelentés nemcsak technikai intézkedések gyűjteménye, hanem erőteljes politikai állásfoglalás is. Dan Jörgenssen hangsúlyozta: az EU nem akar többé függő helyzetbe kerülni, és nem kíván hozzájárulni az orosz háborús gazdaság finanszírozásához.

Akkor sem, ha békekötés történne Ukrajnával – az energetikai függetlenség visszafordíthatatlan stratégiai cél marad.

Az EU célja tehát nem csupán az orosz energia kiszorítása, hanem egy új, biztonságosabb, fenntarthatóbb energiaarchitektúra kialakítása. A tagállamok számára ez eltérő nehézségi fokot jelent, de a Bizottság elemzése szerint egyik ország sem kerülhet elviselhetetlen helyzetbe a leválás miatt.

Kiemelt kép forrása: Unsplash