Norvégia jelenleg a világ leghosszabb és legmélyebb víz alatti alagútját építi – ez Európa egyik legambiciózusabb mérnöki projektje, amelynek célja a közlekedési kapcsolatok és az infrastruktúra jelentős fejlesztése.
A rekorddöntő Rogaland fix összeköttetés – röviden Rogfast – a norvég fjordok alatt fut, tervezett hossza körülbelül 26,7 kilométer, és a legmélyebb pontján 390 méterrel helyezkedik el a tengerfelszín alatt. Az alagút 2033-ra várhatóan elkészül, és mintegy 40 perccel csökkenti az utazási időt Norvégia két jelentős városa, Stavanger és Bergen között.
A Rogfast projekt, amely már közel van az építkezés feléhez, a fő európai E39-es útvonal részét képezi, amely a skandináv ország nyugati partja mentén húzódik.
A projekt összeköti többek között Kristiansand, Stavanger, Haugesund és Bergen városokat, miközben kiváltja a kompos átkeléseket, és zökkenőmentesebb utazást tesz lehetővé – tájékoztatott a projekt mögött álló Norvég Közúti Hatóság.
„Stavanger Norvégia negyedik legnagyobb városa, Bergen pedig a második legnagyobb. Reméljük, hogy a projekt hozzájárul majd ahhoz is, hogy a munkába járó emberek gyorsabban eljuthassanak e két városba nap mint nap,” mondta Oddvar Kaarmo, a Rogfast projekt vezetője az Euronews Next-nek.
Az új tenger alatti autópálya egyik kulcseleme a félúton található csatlakozás, amely a Norvégia legkisebb önkormányzatának számító Kvitsøy szigetet köti össze az alatta futó főalagúttal. A Rogfast alagútban kétsávos forgalom lesz mindkét irányban. Kvitsøy alatt a sávok két körforgalmon keresztül kapcsolódnak, amelyeket 260 méteres mélységben építenek meg.
„Készítettünk már körforgalmakat alagutakban, de ez lehet az egyik első alkalom, hogy keresztmetszetben két körforgalmat is kialakítanak az alagútban. Amennyire tudom, ilyen megoldással még nem találkoztam,” mondta Kaarmo.
A két körforgalom biztosítja a forgalom áramlását akkor is, ha az egyik sáv lezárásra kerül. A kettős alagút kialakítása biztonsági funkciót is ellát.
„Ha valami történik, és le kell zárnunk az alagút egy részét, akkor is tudjuk biztosítani a forgalmat az egyik járatban, mindkét irányba. Ha egy teherautó kigyullad, és nincs lehetőség megfordulni, a zöld vészkijárat táblákat követve át lehet jutni a másik járatba. Kamerarendszerünk pontosan nyomon követi, hogy mi történik a járatokban, így tudnak segíteni és kivezetni az alagútból,” magyarázta Kaarmo.
A Rogfast alagútban kétsávos forgalom lesz mindkét irányban. (Fotó: Pixabay)
A Rogfast projekt, amelyet szakaszosan építenek, jelenleg körülbelül 25 milliárd norvég koronába (2 milliárd euró) kerül, és az építés a 2018-as kezdés óta mostanra elérte a félidőt.
„Az északi szakaszon az alagút körülbelül 65 százaléka elkészült, itt már csak a fúrás és robbantás zajlik. A déli oldalon, Randabergnél, az építkezés körülbelül 45 százalékon áll,” ismertette Kaarmo.
A Németország és Dánia között készülő Fehmarn-övvel ellentétben, ahol moduláris építkezést alkalmaznak, a Rogfast alagút szilárd kőzeten keresztül kerül kialakításra fúrással és robbantással – ez a norvég módszer biztosítja a szerkezet stabilitását és víznyomással szembeni ellenállását.
„Szilárd kőzeten keresztül halad az út. Az alagút teteje és a tengerfenék között legalább 50 méteres távolságot követelnek meg az előírások. Más országokban – például a német–dán alagútnál – alépítmények segítségével helyezik le az elemeket, amelyek nem fekszenek a tengerfenék alatt, mint nálunk Norvégiában,” mondta Kaamor.
„Norvégiában az alagútépítés általában olcsóbb, különösen ha hidakkal hasonlítjuk össze. Körülbelül 40 tenger alatti közúti alagútunk van, és jól ismerjük ennek az építési módját. Egy adott szigetre tehát gyakran olcsóbb és egyszerűbb alagutat építeni, mint hidat,” tette hozzá.
A Rogfast alagút várhatóan 2033 nyarára készül el teljesen.
„Ez lehetővé teszi a tengeri élelmiszergyártók számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban juttassák el termékeiket a piacra – komphasználat nélkül,” mondta Kaarmo.
„Ez segíti a munkába járókat, az ipart és várhatóan a turizmust is. Norvégia nyugati partvidéke népszerű turisztikai célpont, például Bergen. Rengeteg turista látogat oda, és ha ez az út elkészül, amely gyorsabb hozzáférést biztosít Bergenhez, akkor valószínűleg még többen fedezik majd fel a többi elérhető térséget is,” tette hozzá.
A norvég közúti hatóság becslése szerint az új alagúton 2053-ra napi 13000 jármű fog közlekedni.
Kiemelt kép: Pixabay
Devenyi Dalma
