Kína jelentős mérföldkőhöz érkezett atomenergia-fejlesztési programjában. Jelenleg összesen 102 reaktorral rendelkezik – beleértve a már működő, építés alatt álló és engedélyezett egységeket –, amelyek együttes beépített kapacitása eléri a 113 millió kilowattot. Ezáltal Kína megelőzte az Egyesült Államokat, és a világ élére került az atomenergia-kapacitás tekintetében.

A Sanmen atomerőmű bővítése és új projektek jóváhagyása

A kínai Államtanács legutóbbi ülésén, Li Csiang miniszterelnök vezetésével, öt új nukleáris projektet hagytak jóvá, amelyek tíz új reaktorblokk építését foglalják magukban, írja Interesting Engineering.

A beruházások a keleti tartományok – például Zhejiang, Guangdong, Shandong és Fujian –, valamint a Guangxi Zhuang autonóm régió területén valósulnak meg. Ezek közül kiemelkedik a Sanmen atomerőmű III. fázisa, amelynek befejeztével a létesítmény teljes beépített kapacitása eléri a 7,5 millió kilowattot.

A biztonság továbbra is kulcskérdés

Az ülésen kiemelték, hogy az atomenergia fejlesztésének minden szakaszát szigorú biztonsági előírásoknak kell kísérnie. A kivitelezés és az üzemeltetés során egyaránt a világ legmagasabb nukleáris biztonsági szabványait kell alkalmazni.

Kína célja, hogy a gyors fejlesztések mellett megőrizze az iparág stabilitását és biztonságát.

Stratégiai cél: világszintű dominancia 2030-ra

A Kínai Nukleáris Energia Szövetség (CNEA) által közzétett 2025-ös fejlesztési jelentés szerint az ország célja, hogy 2030-ra a világ vezető atomerőművi kapacitásával rendelkezzék.

Jelenleg 58 működő kereskedelmi atomreaktora van, összesen 60,96 millió kilowattos teljesítménnyel, míg további 28 reaktor építés alatt áll, ezek együttesen 33,65 millió kilowatt kapacitást képviselnek.

A CNEA vezetője, Yang Changli szerint Kína atomenergiája „új stratégiai lehetőségek korszakába lép”, amelyben az atomenergia fontos szerepet játszik majd a szén-dioxid-intenzív energiaforrások kiváltásában és az energiarendszer stabilizálásában.

A Kínai Nukleáris Energia Szövetség  szerint az ország célja, hogy 2030-ra a világ vezető atomerőművi kapacitásával rendelkezzék. (Kép forrása: Unpslash)

A kínai atomenergia gazdasági és környezeti hatása

2024-ben Kína atomerőművei 444,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek, amely az ország teljes termelésének 4,72%-át tette ki. Ez a mennyiség 334 millió tonnával csökkentette az ország szén-dioxid-kibocsátását, és ezzel Kínát a világ második legnagyobb nukleáris energia-termelőjévé emelte.

A friss jóváhagyások 200 milliárd jüan – vagyis több mint 27 milliárd amerikai dollár – összértékű beruházást generálnak, ösztönözve ezzel az ipari fejlődést és a regionális gazdaságokat is. Kína 2024-re elérte, hogy az atomerőművek kulcsfontosságú berendezései teljes mértékben hazai gyártásból származzanak. Tavaly 114 készlet hazai gyártású atomenergetikai berendezést szállítottak le, ami kétszerese a 2023-as értéknek.

A Guohe One demonstrációs projekt már üzemel, a kis moduláris reaktortípusú Linglong One pedig várhatóan 2026-ra lesz teljesen működőképes.

Bővülő nemzetközi kapcsolatok

Kína nemzetközi együttműködése is dinamikusan fejlődik. Az ország megerősítette a kapcsolatot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és 12 kutatási és kísérleti létesítményét nyitotta meg külföldi partnerek előtt. Együttműködése Oroszországgal, Franciaországgal és más országokkal tovább mélyül, ezzel is hozzájárulva a globális atomenergia-technológia fejlődéséhez.

Kiemelt kép forrása: Unsplash