Az április 28-án bekövetkezett, hirtelen és kiterjedt áramszünet Európa egyik legsúlyosabb ilyen jellegű eseménye volt az utóbbi évtizedekben, amely teljesen megbénította az Ibériai-félszigetet. Az órákig tartó áramkimaradás sötétségbe borította a térség jelentős részét, több ezer vasúti utas rekedt útközben, milliók maradtak internet, telefon- vagy ATM-hozzáférés nélkül.
A spanyol hatóságok több vizsgálatot is elindítottak annak érdekében, hogy feltárják az eset valódi okát, beleértve azt is, hogy egy esetleges kibertámadás állhatott-e a háttérben.
A spanyol ellenzéki pártok mellett néhány külső szakértő is felvetette, hogy a megújuló energiaforrásokra és a nettó zéró kibocsátási célokra való nagymértékű támaszkodás – különösen mivel Spanyolország és Portugália jelentős mértékben használ szél- és napenergiát – hozzájárulhatott a hálózat sérülékenységéhez.
„Szomorú látni, ami Portugáliában és Spanyolországban történt, de ha az ember az időjáráshoz köti az energiatermelést, az mindig kockázatos vállalkozás,” nyilatkozta Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere április 28-án a CNBC „Power Lunch” című műsorában.
A pontos okok még vizsgálat alatt állnak. (Fotó: Unsplash)
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és az országos hálózatüzemeltető, a Red Eléctrica de España (REE) egyaránt kijelentette, hogy a rekordszintű megújulóenergia-termelés nem játszott szerepet az áramszünetben. Az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen szintén hangsúlyozta, hogy az áramszünet idején az energiarendszert ellátó forrásokban „semmi szokatlan” nem volt.
„Tehát az áramszünet okait nem lehet egy konkrét energiaforráshoz, például a megújulókhoz kötni” – tette hozzá.
Az európai energiaipari technológiai vállalatok arra szólították fel a közvéleményt, hogy a hivatalos okok ismerete nélkül ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket. Henrik Andersen, a dán szélenergia-óriás Vestas vezérigazgatója arra biztatott mindenkit, hogy az áramszünet kezelésében mutassanak „államférfiúi érettséget”, különösen, mivel a spanyol hatóságok még mindig nyomoznak.
„Először is, az energiabiztonság azt jelenti, hogy a társadalmakat áramszünetek nélkül lehet működtetni – ez nyilvánvaló,” mondta Andersen a CNBC „Squawk Box Europe” című műsorában.
„Mindenki gyorsan keresi a bűnbakot és egymásra mutogat, de én nem szeretnék ebbe belemenni. Amíg nem tudjuk, miért hibásodtak meg a hálózatok Spanyolországban és Portugáliában. Ne találgassunk, és ne hibáztassuk sem a kiberbiztonságot, sem az egyes energiaforrásokat,” tette hozzá.
„Európának több energiára van szüksége – és valószínűleg erősebb hálózatra is. Ez nem is kérdés,” fogalmazott Andersen.
A teljes rendszer helyreállítása több napot vett igénybe. (Fotó: Unsplash)
Christian Bruch, a Siemens Energy vezérigazgatója elmondta, hogy a német energiavállalat tárgyalásokat folytat az illetékes átviteli és közműszolgáltatókkal az áramszünet kapcsán.
„Amikor energiarendszert építünk, nemcsak a termelésre – nap-, szél-, gázalapú – kell gondolni, hanem arra is, hogyan működik az egész hálózat, és hogyan stabilizáljuk azt,” nyilatkozta Bruch csütörtökön a CNBC-nek. „Ennek a bonyolultságát gyakran alábecsülik, és ezért van most nagy kereslet a mi hálózatstabilizáló megoldásainkra, hogy ezeket a rendszereket egyensúlyban lehessen tartani. A probléma megoldható, de beruházásokat igényel, és nem egyszerű. Ez nem csupán néhány napelem és néhány akkumulátor kérdése. Ennél jóval összetettebb,” tette hozzá Bruch.
A helyszínen tartózkodók számára az áramszünet élesen rávilágított a digitális társadalom sebezhetőségére.
„Hirtelen újra nagyon fontossá vált a készpénz,” mondta Roseanna, a dél-spanyolországi Málaga városának lakója a CNBC-nek. Elmondása szerint mindössze 40 euró készpénz volt nála, amikor az áramszünet kora délután beütött.
„Nyilván nem tudsz pénzt felvenni, és nem tudsz kártyával fizetni, szóval mindenképp fontos, hogy mindig legyen nálad egy kis készpénz. Teljesen digitálissá váltunk, de ha nincs áram, az egész rendszer összeomlik,” – mondta Roseanna.
Kiemelt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
