A jelek szerint az autógyárak és a beszállítók újra felfedezték a „melegvizet”. Azaz a kicsi motort, ami áramfejlesztőként működtetve eltünteti a villanyautóknál a csökkenő hatótáv miatti szorongást. Be fog válni?

Ahogy a mondás tartja, nincs új nap alatt. A fent említett technikát hatótáv növelőnek hívják, amit az angolban range extendernek neveznek, innen ered a gyakran látott RE jelölése. Néhány példa az alkalmazásra: a 2006 óta a Volvót és a Lotust is tulajdonló Geely kezében lévő hajdani London Taxi International, aminek a szuper fordulékony kishaszonjárműve és annak személyautós kivitele is ezt a módszert használja. A hátul elhelyezett 1,5 literes benzinmotor csak arra szolgál, hogy áramot termeljen, ha szükséges.

Ezt a megoldást vonultatja fel a Mazda is az MX-30 e-Skyactiv R-EV típusában. A japánok a sok évtizede finomított Wankel-motort használják. A 0,83 literes erőmű és az elektromos hajtás párosa 600 kilométer fölötti hatótávot generál.

A BMW a forradalmi és drága karosszéria megoldást felvonultató i3-nál is használta ezt a megoldást. A hatótávot megnövelő motor a Kymcónál gyártott kéthengeres, ami a bajorok nagy robogójában is duruzsol.

Végleg búcsút inthetünk a hatótávparának? (Fotó: Unsplash)

A beszállítók játékai

Az autóipar kicsit trükkösebb annál, mint ahogy első pillantásra látszik. A háttérben található beszállítók sokszor nagyobbak, mint sok autógyár. Ilyen nagy név a Bosch vagy a MagnaSteyr, amelyek kutatás-fejlesztés terén szuper erősek. Akadnak olyan cégek is, amelyek bizonyos területekre specializálódtak, az amerikai Dana futóművekre, a sebességváltók és futóművek terén a ZF is igen erős.

A bajor vállalatról annyit, hogy világszerte 161 ezer dolgozót alkalmaz…

A beszállítók jó ideje igazodtak az autóipar Kína-kedveléséhez, mert abban az országban ahol a legtöbb kínai étterem található, a ZF öt fejlesztő bázist és ötvennél több gyártóüzemet működtet.

A kínai jelenlétet nem mostanában kezdték: a bajorok távol-keleti sztorija több mint negyven évvel ezelőtt indult útjára.

Az autóipar változásai ezeket az óriásvállalatokat is megmozgatták, legyen szó az elektromos átállásról vagy mostanság a Trump elnök által belengetett vámokról. A huncutság ott van, hogy a beszállítók is fejlesztenek, és az újdonságaikat megmutatják a gyáraknak. Akik pedig először építik be ezeket, lelkesen népszerűsítik a saját zsenialitásukat. Ezek mögött gyakran az található, hogy a beszállítókkal szorosan dolgozva érik el a sikert.

A ZF nem csak hatótáv területén mutatott újdonságot, a Chassis 2.0 néven futó padlólemezüket is népszerűsítették. (Fotó: ZF)

Megoldás a hatótáv szorongás ellen

Az elektromos autózás megtorpanását az öreg kontinensen és az Egyesült Államokban is minden vállalat megérezte.

A vásárlóknál visszatérő téma a hatótáv elfogyásától való félelem, amit a testes amerikai elektromos kisteherautóknál úgy oldanak meg, hogy a raktérben szállítják a hordozható áramfejlesztőt. S ha elfogynak az elektronok, akkor beindítják a benzin üzemű szerkezetet és töltődik az autó. Ezt persze csak álló állapotban használhatják.

Nagy vonalakban így működnek a hatótáv növelő szerkezetek is, amelyből kétfélét is bemutattak a németek. A fő eltérést a működésük kifinomultsága jelenti, ami a helytakarékos beépítéssel együtt egész okos alternatíva a hatótáv miatti „reszketés” kiküszöbölésére.

A teljesítmény határa a kisebbiknek 95 és 150 lóerő között található, ha valaki többre vágyik, annak a 95-204 lóerő közötti kivitelt ajánlják. Az eRE és eRE+ néven futó újdonságokra jellemző, hogy könnyen beépíthetők. A nagyobb teljesítményű kivitel egy kisebb „sebességváltót” is tartalmaz.

Nem nehéz kitalálni, hogy hol leplezték le az újdonságot, persze Kínában, az április 23. és május 2. között tartott Shanghaji Autószalonon. A hatótáv növelővel szerelt villanyautók nevet is kaptak, REEV néven fut az egyre felkapottabb kategória, ahol könnyen 700 kilométer fölé is mehet a hatótáv. Ha gond lenne, akkor a csomagtartóban lévő, kannában tárolt pár liter üzemanyag megoldja a problémát.

A ZF nem csak ezen területen mutatott újdonságot, a Chassis 2.0 néven futó padlólemezüket is népszerűsítették. Ennek alkalmazásának az előnye, hogy a futómű, a kormányzás és hajtás vezérlése nagyon könnyen összhangba hozható és jól hangolható.

Természetesen a haszonjármű vonalat sem hagyták ki, ahol az elektromos hajtású járműveknél használt futóművekre és váltókra tették a fókuszt (AxTrax 2, TraXon 2).

Kiemelt kép forrása: ZF