A svájci központú MET Csoport hivatalosan bejelentette, hogy nem folytatja a litván Achema Csoport, a balti térség vezető nitrogénműtrágya- és vegyipari termékgyártója 54,07%-os részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakcióját. A döntést a reszvényesek közti jogi viták és a felerősödött üzleti bizonytalanságok indokolják, amelyek miatt az energiacég számára az akvizíció folytatásának kockázatai meghaladják a potenciális üzleti előnyöket.

Az átvilágítás (Due Diligence) első szakaszának lezárását követően a felvásárlási folyamatból való kilépéshez az alábbi okok vezettek:

1. Az Achema részvényesei között fennálló, az elővásárlási joggal kapcsolatosan fellángolt jogi viták megakadályozzák bárminemű részvénytranzakció lebonyolítását, és közben felemésztik az érintettek erőforrásait.
2. A műtrágyagyártó szektor jelentős és komplex üzleti és szabályozói kihívással néz szembe, amelynek kezelése összehangolt és azonnali lépéseket igényel az Achema körüli összes érintett szereplőtől.

Lakatos Benjamin, a MET Csoport elnök-vezérigazgatója így nyilatkozott:

A svájci központú MET Csoport hivatalosan bejelentette, hogy nem folytatja a litván Achema Csoport, a balti térség vezető nitrogénműtrágya- és vegyipari termékgyártója 54,07%-os részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakcióját. (Fotó: Achema Csoport)

Litvánia és a befektetők viszonya

A litván befektetői környezet egyre több kritikát kap, május 20-án épp a Verslo Žinios gazdasági portálon jelent meg egy éles hangvételű írás „Hibás közlekedési lámpák irányítják a külföldi befektetéseket” címmel.

A lap szerint Litvánia olyan, mintha egy kiszámíthatatlan forgalomirányító rendszer szerint működtetné gazdaságpolitikáját: akkor is pirosat mutat, amikor egyértelműen zöldet kellene.

Az egyik legsúlyosabb példa a német Homanit beruházás esete: a Vilnius melletti gyár elkészült, mégsem kezdhette meg a működését másfél éven át, mert a hatóságok utólag környezetvédelmi aggályokat emeltek a felszín alatti vízbázis védelmére hivatkozva. A Homanit tulajdonosa, Fritz Homann nyilatkozatában azt mondta: Litvánia nem biztosítja a befektetésekhez szükséges kiszámítható és átlátható jogi környezetet, és ha ajánlaná is az országot más befektetőknek, azt csak úgy tenné, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre is.

A Verslo Žinios újságírója arra is rámutat, hogy az idegen tőke beáramlása megtorpant: az Ernst & Young éves befektetési felmérése (Europe Attractiveness Survey) szerint Lettország tavaly először megelőzte Litvániát az FDI-projektek (külföldi közvetlentőke-befektetések) számában – 33 a 26-tal szemben.

A Litván Gyáriparosok Szövetségének elnöke szerint a probléma nem az ügynökségekkel, hanem a befektetői döntéseket meghatározó körülményekkel van: zavaros szabályozás, intézményi átfedések, és a profittermelés morális megkérdőjelezése jellemzik a területet.

A Verslo Žinios konklúziója egyértelmű: ha Litvánia nem teszi kiszámíthatóbbá és vállalkozásbarátabbá a környezetet, akkor tovább romolhat a befektetői megítélése — márpedig a gazdaság jövője a tervezhetőségen, a technológiai fejlesztésen és a külföldi tőke bevonzásán múlik.

Kiemelt kép forrása: MET Csoport