Hszi Csin-ping kínai elnök május közepén több mint három napot töltött az orosz fővárosban, ahova az orosz győzelem napi rendezvény apropóján érkezett. Az ünnepséget azonban összekötötte számos magasszintű tárgyalással is, köztük a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is hosszú megbeszélést folytatott.
A kibővített orosz-kínai tárgyalások során számos témát érintettek a felek, továbbá közös nyilatkozatokat fogadtak el az átfogó partnerség és stratégiai együttműködések további elmélyítéséről.
A főbb területek, ahol az együttműködések növelésében állapodtak meg a kereskedelmi, gazdasági, az energetikai, a mezőgazdasági, a légi és űrkutatási, illetve a mesterséges intelligencia szektorokok voltak. Mind rendkívül fontos terület világszinten és regionálisan is.
A találkozót követő nyilatkozatok alapján, több területen biztosították egymást a felek, az együttműködés melletti eltökéltségükről. Putyin úgy fogalmazott, hogy kínai kollégájával ambiciózus célokat tűztek ki, különösen az orosz-kínai kereskedelem és befektetések jelentős minőségi fejlődésének biztosításáról 2030-ig. Megállapodtak a kétoldalú kereskedelem növelésében és szerkezetének fejlesztésében.
Nagy fókuszt kaptak a csúcstechnológiás termékek, az elektronikai áruk, az ásványkincsek, alapanyagok és mezőgazdasági termékek; ezek kapcsán a kereskedelem növeléséről döntöttek, továbbá a beruházások elmélyítéséről.
Ennek biztosítékául aláírták a frissített orosz-kínai beruházási együttműködési tervet, mely fő célja a beruházások előmozdítása és kölcsönös védelme, valamint tisztességes, átlátható és kiszámítható üzleti környezet megteremtése.
A pénzügyi és bankközi kapcsolatok további fejlesztése komoly hangsúlyt kapott most is a kétoldali megbeszéléseken. Ahogy már jó pár éve, a jövőben is egyre inkább előtérbe szeretnék helyezni a nemzeti valutákban történő elszámolásokat, ezzel kifogni a szelet az amerikaiak dolláralapú, globális kereskedelmi elképzeléseiből. A közlekedési és tranzit útvonalak szintén kiemelkedő figyelmet kaptak, a két ország vezetője egyetértett abban, hogy javítani kell az orosz-kínai határ közlekedési infrastruktúráját és biztosítani kell a határátkelőhelyek zavartalan működését. Ahhoz, hogy növekedjen a személy- és áruszállítás, továbbá ki tudják aknázni tranzitpotenciáljaikat, javítani kell a vámkezelési és ellenőrzési eljárások hatékonyságát.
Az Északi-tenger kiemelkedően fontos szállítási útvonala is újra napirendre került, hiszen ez az útvonal évről-évre hosszabb időn keresztül hajózható, ezáltal pedig jócskán lecsökken az Európa és Kína közti szállítási útvonal a délihez képest.
Ehhez viszont jelenleg az oroszoknak van megfelelő felszereltsége, ráadásul az útvonal javarésze az ő ellenőrzésük alatt áll. Természetesen szóba került az ipari együttműködések fokozása, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködések növelése és a termelési láncok megerősítése is.
Putyin úgy fogalmazott, hogy kínai kollégájával ambiciózus célokat tűztek ki, különösen az orosz-kínai kereskedelem és befektetések jelentős minőségi fejlődésének biztosításáról 2030-ig. (Fotó: Kremlin.ru)
Hszi Csin-ping egyértelmű nyilatkozatokat tett a partnerség fontosságáról és céljairól. Szerinte közösen kell leküzdeni a külső akadályokat, az együttműködéseket pedig nem csak megerősíteni szükséges, hanem még erőteljesebb lendületet kell nekik adni.
A kínai elnök szerint ki kell aknázni a két ország egymást kiegészítő, kölcsönösen kamatozó előnyeit, ide értve a természeti erőforrásbázist.
Azonban nem csak a földrajzi síkokon értett erőforrásokat kell összehangolni, hanem a nemzetközi szervezetekben történő közös munkát is, legyen szó az Eurázsiai Gazdasági Unióról, a BRICS-ről, az ENSZ-ről, a Sanghaji Együttműködési Szervezetről, vagy éppen az Egy övezet – Egy út projektről. Putyin azonos állásponton volt a kínai elnökkel a nemzetközi együttműködések kapcsán, továbbá kifejezte, hogy Oroszország elkötelezett az „egy Kína” elv mellett, és határozottan támogatja Kína álláspontját Tajvannal kapcsolatban.
Kulcsszerepet kapott a megbeszéléseken az átfogó energiapartnerség megerősítése, beleértve az olaj, a földgáz, a cseppfolyósított földgáz, a békés célú atomenergia, a szén, a villamos energia és a megújuló energia területén megvalósuló projekteket.
Nem csoda, hisz Putyin az energiaszektort nevezte a Moszkva és Peking közötti együttműködés fő mozgatórugójának.
A két ország közt ez egy folyamatosan növekedő és bővülő terület, tavaly a Kínába irányuló olajexport és vezetékes gázszállítás is orosz elsőséget hozott. Putyin új energetikai szektort érintő kezdeményezéseket is bejelentett, például a távol-keleti gázútvonal projektet, amelynek elindítását 2027-re tervezik.
A közelmúltban Moszkvába látogatott a kínai elnök, hogy orosz kollégájával számos sarkalatos kérdésben tárgyaljon. (Fotó: Kremlin.ru)
Az energetikai együttműködések átbeszélésében a legnagyobb hangsúlyt a Szibéria Ereje 2 gázvezeték projektre helyezték, melynek célja, hogy évi 50 milliárd köbméter gázt szállítson Nyugat-Szibéria mezőiről Mongólián keresztül Kínába. A Szibéria Ereje 2 megvalósításának költségeit hozzávetőlegesen 10-15 milliárd dollárra becsülik. A projekt több mint 10 éve született, azóta folynak a tárgyalások, azonban számos ponton még nincs megegyezés.
Az új vezeték egyértelműen mélyítené az Oroszország és Kína közötti energiapartnerséget: Oroszország számára lehetővé teszi, hogy elmélyítse pozícióit Kína energiarendszerébe, míg Kína megbízható és hosszú távú gázellátást kap energiaéhes ipara és lakossága számára.
A felek 2023 decemberében állapodtak meg a gázvezeték építésének végleges feltételeiről, azonban a tárgyalások ezután elakadtak, elsősorban az árképzés problematikája miatt. Most azonban a Peking és Washington közötti kereskedelmi háború tükrében az orosz üzemanyag szállítások döntő fontosságúvá válhatnak Kína rendkívül magas erőforrás igényének kielégítésében.
Úgy tűnik a két elnök megbeszélésén közeledés történt a projekt megvalósítása kapcsán, akik utasítást adtak a gazdasági feltételek kidolgozásának felgyorsítására. Az orosz energetikai miniszter elmondása szerint itt van a legnagyobb fennmaradó munka, hiszen a tervezéssel, a műszaki és gazdasági alapokkal kapcsolatos munka egy jó része már elkészült. A fő akadályt tehát jelenleg is az árképzési képlet meghatározása jelenti, mely kulcsfontosságú mindkét fél számára. A szintén orosz-kínai Szibéria Ereje 1 gázvezeték esetében a gáz árát az olaj árától tették függővé például, de egyre gyakoribb, hogy a hosszú távú szerződés szerinti gáz árát a rövid távú szerződés szerinti gáz árához kötik.
Természetesen a problémát az jelenti, hogy Kína alacsony árat, míg Oroszország magas árat szeretne elérni.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború és az orosz-európai energetikai feszültség azonban egyre inkább közelítik a feleket az ár alkuhoz. Főleg, mivel mindenki tisztában van vele, hogy az aláírástól számítva is megközelítően 5 év a projekt kivitelezése és üzembe helyezése, tehát az idő is sürget.
Kínának talán sürgetőbb is a helyzete, hiszen gazdasági fejlődése erősen energiafüggő, s ha az USA elkezdi szankcionálni az őt ellátó energiaszereplőket az súlyos visszaesést eredményezhet a számára.
Arra viszont már rájött, hogy Moszkva nem fog áron alul kereskedni a gázzal, még ha nyugatról fojtogatják is, s ezért nem sikerült eddig aláírni a Szibéria Ereje 2 vezetékprojekt szerződést sem. Moszkva ragaszkodik a saját árképzési képletéhez. Csak a tranzitban, vagy regionális szempontból kiemelkedően fontos országokat részesíti Moszkva nagyfokú kedvezményekben, így Fehéroroszország kapja például a legalacsonyabb áron, ezer köbméterenként 129 dollárért, de Örményország, Üzbegisztán és Kirgizisztán is hasonló áron jut hozzá az orosz energiahordozóhoz.
A Szibéria Ereje 2 kereskedelmi megállapodás aláírásának lehetséges időpontja valószínűleg 2025 szeptembere, amikor is Vlagyimir Putyin hivatalos látogatást tesz Kínába. A fennmaradó néhány hónapban pedig nagyvolumenű egyeztetésekre számíthatunk a két ország különböző területeket képviselő munkacsoportjai közt.
Kiemelt kép forrása: Kremlin.ru
Erbszt Adrienn
