Valójában azonban széles körben úgy vélik, hogy Moszkva egy újabb nyári offenzívát készít elő Ukrajnában, hogy megszilárdítsa déli és keleti területi nyereségeit, amelyeket részben már elfoglalt. Ha sikerrel jár, az offenzíva tárgyalási előnyt adhat Oroszországnak a jövőbeni egyeztetéseken. Bár Oroszország jelenleg vonakodik békét kötni, a hazai gazdasági és katonai nyomás – az ellátási nehézségektől és a sorozás problémáitól kezdve a szankciókig, amelyek az olajhoz hasonló kulcsfontosságú exportbevételeket sújtják – lehetnek azok a tényezők, amelyek végül mégis tárgyalásokra kényszeríthetik Moszkvát.
„Oroszország igyekszik felerősíteni támadó hadműveleteit, hogy nyomást gyakoroljon a tárgyalások alatt, de ez a nyomás nem tartható fenn a végtelenségig” – idézi a CNBC Jack Watling, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető kutatójának keddi elemzését.
Watling szerint Oroszország katonai készletei – beleértve a szovjet időkből visszamaradt harckocsikat, tüzérségi eszközöket és gyalogsági harcjárműveket – a mostani időszaktól ősz közepéig kimerülhetnek, ami azt jelenti, hogy az utánpótlás kizárólag új gyártásból származhat majd. „Ugyanakkor, bár Oroszország a jelenlegi toborzási módszereivel még két kampányidőszakot végigharcolhat, 2026-ra már újabb kényszersorozásra lehet szükség, ami politikailag és gazdaságilag is komoly kihívás” – tette hozzá. A CNBC kereste a Kremlt az elemzésre adott reakcióért, de egyelőre nem kapott választ.
Oroszország eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy béketárgyalásokba kezdjen Ukrajnával. (Fotó: X.com / President of Russia)
Eközben egyre sötétebb felhők gyülekeznek Oroszország hadigazdasága fölött, amely már régóta szenved a nemzetközi szankciók és a háború okozta belső nyomás, például a féktelen infláció és a magas élelmiszer- és gyártási költségek súlya alatt – ez utóbbit még Putyin is „aggasztónak” nevezte. Az orosz jegybank (CBR) eddig is kitartott a magas kamatlábak mellett (21%), hogy megfékezze az inflációt, amely áprilisban 10,2% volt. A CBR májusban azt közölte, hogy már zajlik a dezinflációs folyamat, de „tartósan szigorú monetáris politikára” lesz szükség ahhoz, hogy az infláció 2026-ra visszatérjen a kívánt 4%-os célhoz. Eközben azonban a gazdasági növekedés jelentős lassulása még a közgazdászokat is meglepte.
„Az orosz GDP-növekedés éles lassulása – a negyedik negyedéves éves 4,5%-ról az első negyedéves 1,4%-ra – a termelés jelentős visszaesésével jár, és azt sugallja, hogy a gazdaság sokkal keményebb földet érhet, mint azt korábban vártuk” – mondta múlt héten Liam Peach, a Capital Economics vezető feltörekvő piaci közgazdásza.
„Minket is meglepett a GDP ilyen mértékű visszaesése, bár számítottunk némi lassulásra az idei évre” – tette hozzá, megjegyezve, hogy „az év első felében technikai recesszió is lehetséges, és a 2025-ös éves GDP-növekedés jelentősen elmaradhat a jelenlegi 2,5%-os előrejelzésünktől”.
A fennmaradó növekedés Oroszországban főként a feldolgozóiparban, azon belül is a védelmi szektorban és az ahhoz kapcsolódó iparágakban jelentkezik, amelyeket az állami költekezés hajt – mondta Alexander Kolyandr, a Center for European Policy Analysis vezető munkatársa.
„Három évnyi katonai fókusz után Oroszország gazdasága hűlni kezdett” – írta a CEPA elemzésében, kiemelve, hogy az infláció lassulása, a vállalati és lakossági hitelfelvétel csökkenése, a visszaeső import, az ipari kibocsátás és a fogyasztói költések mind a további lassulás jelei. Ezt az orosz hivatalos szervek sem vitatják: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2024-es 4,3%-ról 2025-ben 2,5%-ra esik vissza.
„A gazdaság nem demilitarizálódik, csak kifogy az energiából. Ugyanakkor ez a lassulás bármikor meredek zuhanássá válhat – rossz döntések a politikai vezetés részéről, az olajárak további esése vagy az infláció elengedése, és Oroszország komoly bajba kerülhet” – figyelmeztetett Kolyandr.
Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is próbálta rávenni Vlagyimir Putyint, hogy tárgyaljon Kijevvel. (Fotó: Kremlin.ru)
Oroszországot különösen azok a tényezők kezdik érzékenyen érinteni, amelyek kívül esnek az ellenőrzésén – ilyen például a szankciók szigorítása az úgynevezett „árnyékflottájára” (azokra a hajókra, amelyek szankciók megkerülésével próbálnak olajat szállítani), valamint az olajárak csökkenése, amit Donald Trump globális vámintézkedései váltottak ki, csökkentve a keresletet.
Csütörtökön a Brent júliusi határidős hordónkénti ára 64,94 dolláron, míg az amerikai WTI júliusi határidős ára 61,65 dolláron állt. Az orosz Ural típusú kőolaj utolsó spotára 59,97 dollár volt – derül ki az LSEG adataiból. 2025 elején a Brent hordónként 74,64 dolláron, a WTI és az Ural pedig 75,13 és 70,04 dolláron forgott.
Az orosz pénzügyminisztérium áprilisban közölte, hogy az idei évben 24%-kal alacsonyabb olaj- és gázbevételre számít a korábbi előrejelzéshez képest, és a hordónkénti olajárra vonatkozó előrejelzését 69,7 dollárról 56 dollárra csökkentette. A 2025-ös költségvetési hiány várható mértékét pedig 0,5%-ról 1,7%-ra emelte a GDP arányában.
„Az alacsonyabb olajár súlyosan korlátozza Oroszország bevételeit, miközben a tartalékai apadnak. A szankciók szigorúbb betartatása az árnyékflottával szemben, valamint Ukrajna mélycsapás-kampányának folytatása tovább csökkentheti azt a likvid tőkét, amely eddig lehetővé tette Oroszország számára a védelmi termelés fokozatos bővítését, illetve az önkéntes katonák számára kínált bónuszok kifizetését” – jegyezte meg a RUSI elemzője, Watling.
Ha a nyugati szövetségesek képesek fenntartani és fokozni a gazdaság gyengítésére tett erőfeszítéseiket, és ha Ukrajna megakadályozza, hogy Oroszország elérje Donyeck tartomány határait karácsonyig, akkor „Moszkva kénytelen lesz nehéz döntéseket hozni arról, milyen árat hajlandó még fizetni a háború folytatásáért.”
„Ilyen körülmények között az oroszok áttérhetnek a látszattárgyalásokról a valódi egyeztetésekre” – zárta gondolatait Watling.
Kiemelt kép forrása: X / President of Russia
S.Rita
