A japán márkának egyszerre kell szembenéznie a protekcionista amerikai hangulattal és a fogyasztói ösztönzők körüli káosszal, írja a Carscoop. Senki sem tudja, milyen tarifák terhelik majd a japán importot fél‑egy év múlva, és az is kérdéses, hogy a jelenlegi, akár 7500 dolláros EV‑adójóváírás meddig marad érvényben.
A Subaru számításai szerint Donald Trump vámcsomagja idén akár 2,5 milliárd dolláros terhet rakhat a mérlegre.
A vállalat ugyan rendelkezik egy indianai gyárral, de az ottani évi 345 ezer darabos kapacitás csak a helyi eladások felét fedezi, és a beszállítói lánc jelenleg akkor sem tudna 370 ezernél több autót kitermelni, ha a futószalagokat 500 ezerig bővítenék.
Jelenleg mindössze egyetlen tisztán elektromos Subaru, a Solterra kapható az USA‑ban. A második, Outback‑méretű EV‑SUV, a Trailseeker 2026‑ban érkezik, ám a jelek szerint nem az Egyesült Államokban, hanem Japánban készül majd.
Az a gyár, amelyet eredetileg kizárólag elektromos modellekre terveztek Tokiótól északra, most vegyes profilra válthat: a vállalat explicit módon jelezte, hogy hibridek és akár hagyományos boxermotoros típusok is helyet kaphatnak a repertoárban.
Így a Subaru lényegében a Toyota „több technológia – egy cél” megközelítését teszi magáévá, vagyis a tisztán elektromos hajtás mellett a plug‑in hibridekre épít, hogy rugalmasabban igazodhasson a piaci kereslethez.
Jelenleg mindössze egyetlen tisztán elektromos Subaru, a Solterra kapható az USA‑ban. A második, Outback‑méretű EV‑SUV, a Trailseeker 2026‑ban érkezik, ám a jelek szerint nem az Egyesült Államokban, hanem Japánban készül majd. (Kép forrása: Unsplash)
A Subaru legutóbbi pénzügyi beszámolója sem hagyott kétséget a kihívások felől: az üzemi nyereség 13 százalékkal 2,7 milliárd dollárra csúszott, a globális értékesítés 4,1 százalékkal, 936 ezer járműre zsugorodott.
Észak‑Amerikában, ahol a márka bevételeinek túlnyomó része keletkezik, ugyanekkora százalékos mínuszt könyveltek el, miközben a hazai piacon némi élénkülést mértek. A számok önmagukért beszélnek: a Subaru az átmeneti időszakra gazdaságosabb, gyorsabban piacképessé tehető technológiák felé fordul, hogy megőrizze pénzügyi mozgásterét.
A cég a következő években plug‑in hibrid e‑boxer hajtásokkal kíván nagyobb modellszámot lefedni, hiszen ezek a meglévő platformokba viszonylag csekély beruházással integrálhatók. Az új, északi japán üzemet pedig rugalmas, többféle hajtást előállító létesítménnyé alakítják, így az ottani gyártás gyorsabban követheti a piac és a politika változásait.
A Subaru most abban bízik, hogy a hibrid stratégia stabil bevételeket termel, amíg a vám‑ és adójóváírási környezet nem válik kiszámíthatóbbá, és amíg a fogyasztók készen nem állnak arra, hogy nagyobb számban váltsanak tisztán elektromos járművekre.
A Subaru visszavett az elektromos hajtású jövő tempójából, de nem állt meg: a villanymotor mellé a hibrid hajtásláncokat emeli stratégiai fókuszba.
Ez a döntés jól tükrözi az autóipar jelenlegi valóságát: a környezetbarát átállás szükségszerű, ám gazdasági, politikai és technológiai bizonytalanságok miatt a „mindössze villany” víziót sok gyártó kiegészíti rugalmasabb, több lábon álló modell‑ és üzemstruktúrával.
A Subaru esetében a hibrid híd lehet az, amely átvezeti a céget a viharos éveken a teljesen elektromos jövő felé.
Kiemelt kép forrása: Unsplash