Csernobil 1986-ban szenvedte el a világtörténelem egyik legsúlyosabb és legismertebb nukleáris katasztrófáját. A Szovjetunió területén szétterjedő mérgező felhők körülbelül 8,4 millió embert tettek ki sugárzásnak. Becslések szerint több mint 250 000 embernél alakult ki rákos megbetegedés, és körülbelül 100 000 eset halálos kimenetelű volt. A csernobili katasztrófa a tájat is súlyosan érintette: jelentős károk keletkeztek a mezőgazdasági területeken, a növényzetben és az infrastruktúrában. A katasztrófa helyszínén és környékén még mindig végeznek méréseket annak megállapítására, hogy milyen sugárzási szintek jellemzik a térséget – írja az Interesting Engineering.
Atomerőművet építeni önmagában is komoly kihívás, de a közvélemény szempontjából különösen nehéz lenne épp Csernobilban megvalósítani. (Fotó: Unsplash)
Az ukrán állami atomerőművi vállalat, az Energoatom, valamint az országos áramszolgáltató, az Ukrenergo eddig összesen 12 lehetséges helyszínt azonosított, ahová SMR-eket lehetne telepíteni.
Kijev úgy véli, hogy a kis moduláris reaktorok életképes megoldást jelenthetnek az ország növekvő villamosenergia-igényeire, különösen a háború befejezése után. A nukleáris energiát kulcsszereplőnek szánják az újjáépítésben és a jövőbeli szükségletek kielégítésében is.
Korábbi jelentések szerint Ukrajna a Westinghouse nagy AP1000 típusú reaktorait is telepíteni kívánta az SMR-program mellett. Az új atomreaktorok tervezése és előkészítése a háború alatt sem állt le. 2023-ban az Energoatom és a Holtec megállapodást írt alá mintegy 20 SMR telepítéséről, miközben más moduláris reaktorokat fejlesztő vállalatokkal is tárgyalásokat folytatnak.
A csernobili tilalmi övezetben tervezett SMR-telepítés legfrissebb hivatalos megerősítése Hrihorij Iscsenkótól, az ukrán tilalmi zónák kezeléséért felelős ügynökség vezetőjétől érkezett.
Az Interfax-Ukraine-nek adott interjúban Iscsenko elmondta, hogy ügynöksége kész földterületet biztosítani az Energoatom számára az SMR-ek elhelyezésére Csernobil környékén. Hozzátette: reményeik szerint hamarosan aláírják a projekt elindításáról szóló megállapodást is.
A csernobili atomerőmű mintegy 130 kilométerre található Kijevtől. A balesetet követően 1986-ban 30 kilométeres sugarú körzetben hozták létre a tilalmi zónát. Ezt az övezetet eredetileg a radioaktív szennyezés kordában tartása céljából jelölték ki, később azonban kiterjesztették a súlyosan szennyezett területekre is. Jelenleg a térség gyakorlatilag lakatlan, csak néhány tudós és engedéllyel rendelkező kutató tartózkodik itt időszakosan. Az emberi jelenlét hiánya miatt az élővilág az évek során újra birtokba vette a területet.
Korábbi felmérések kimutatták, hogy az övezet bizonyos részei alkalmasak lehetnek a mezőgazdasági tevékenységek újraindítására.
A legnagyobb egészségügyi veszélyt az izotópok közül a jód-131 jelentette, amelynek felezési ideje nyolc nap, így sugárzása mára gyakorlatilag eltűnt. A cézium-137 és a stroncium-90 ugyan még mindig jelen van a térségben, ám koncentrációjuk több mint felére csökkent az elmúlt három évtized során.
Az, hogy Ukrajna mikor kezdi el ténylegesen telepíteni az SMR-eket Csernobilban, egyelőre kérdéses. Ha sor kerül rá, az mérföldkő lesz az ország energiastratégiájában és újjáépítésében.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
