A javuló eredmények az elmúlt két év során tett nemzeti intézkedéseket tükrözik, még annak ellenére is, hogy néhány tagállam a zöld vállalások enyhítését szorgalmazta – írja az Euronews. A Bizottság szerint a legnagyobb előrelépést az energiaszektorban sikerült elérni: 2023-ban a megújuló energiaforrások az EU energiatermelésének 24 százalékát tették ki, és a tagállamok többsége már közel áll a 2030-ra kitűzött 42,5 százalékos arányhoz.
A NEKT-ek tagállami bontásban határozzák meg, hogyan kívánják az egyes országok elérni a 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentést és a hosszabb távú, 2050-es klímasemlegességi célt.
A célkitűzés globális összevetésben is kiemelkedően ambiciózus, és a Bizottság már készül a 2040-es cél meghatározására is, amely akár 90 százalékos csökkentést is előírhat.
Az EU klímaügyi biztosa, Wopke Hoekstra kiemelte: „1990 óta a kibocsátás 37 százalékkal csökkent, miközben a gazdaság közel 70 százalékkal nőtt – ez is bizonyítja, hogy a klímavédelem és a gazdasági növekedés kéz a kézben járhat.” A biztos arra kérte a tagállamokat, hogy építsenek a meglévő lendületre, és fektessenek be tiszta technológiákba és innovációba, mert ez elengedhetetlen az ipari versenyképesség és az új piacok megnyitása szempontjából.
Az Európai Unió „jó úton halad” a 2030-as klímacélok elérésében – jelentette be szerdán az Európai Bizottság. (Fotó: MET Csoport)
Bár az energiaszektorban biztató az előrehaladás, a mezőgazdaság és a közlekedés jelentős lemaradásban van a kibocsátáscsökkentés terén. Belgiumot, Észtországot és Lengyelországot a Bizottság külön is figyelmeztette, mivel még nem nyújtották be frissített klímatervüket, és sürgette őket, hogy ezt „haladéktalanul” pótolják.
A civil társadalmi szervezetek viszont óvatosságra intenek. A Climate Action Network (CAN) Europe szakértője, Giulia Nardi szerint: „A 2030-as uniós klíma- és energiacélok elérhetők, de ha hiányoznak a hatékony nemzeti politikák és a hiteles finanszírozás – márpedig ezek az új tervekben többnyire nincsenek meg –, a megvalósítás el fog maradni.”
A CAN Europe és más civil szervezetek szerint a tervek előkészítése során az állampolgárok bevonása gyenge volt – a részvétel vagy átláthatatlan volt, vagy egyenesen hibás folyamatokon alapult. Pedig ez fontos lehetőséget jelentett volna arra, hogy a közösségi visszajelzések révén erősebb tervek szülessenek.
„A nemzeti klímaterv csak annyira erős, mint amennyire a megvalósítási folyamatai azok” – figyelmeztet Nardi. „Ha a kormányok kihagyják a lakosságot, és nem teremtenek világos elszámoltathatósági mechanizmusokat, akkor saját klímavállalásaik alapját gyengítik meg.”
Egy francia, német, ír, olasz, svéd, bolgár, ciprusi és máltai NGO-kból álló koalíció felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson jogi eljárást a saját kormányaik ellen. Szerintük ezek a tervek nemcsak politikai szempontból gyengék, de több ponton az uniós jogot is sértik. Az EU tagállamainak jogi kötelezettségük, hogy érdemi klímavédelmi intézkedéseket tegyenek – és a Bizottság felelőssége, hogy ezt kikényszerítse.
Az Európai Bizottság közölte: arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tartsák magukat a benyújtott tervekhez, és teljes körűen hajtsák azokat végre. „Okunk van büszkének lenni, de elégedettek nem lehetünk. Hosszú utat tettünk meg, de még nem vagyunk ott, ahol lennünk kellene” – fogalmazott Dan Jorgensen energiaügyi biztos.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
