Az amerikai S&P Global friss adatokat közölt az orosz olaj nemzetközi értékesítésének aktualitásairól. Mindezek alapján kiderült, hogy Oroszország tengeri úton szállított nyersolaj-exportja a márciusi növekedést is meghaladta, és áprilisban is magas maradt. Ezzel szemben a gázolaj- és dízelszállítmányok az oroszországi finomítók jelentős részének karbantartása miatt csökkentek. Az S&P Global adatai még izgalmasabbak, ha figyelembe vesszük, hogy az OPEC+ (melynek Oroszország is része) teljes nyersolaj-exportja áprilisban csökkenést mutatott.
A növekedés önmagában azonban még nem is lenne olyan szembeszökő, sokkal inkább a kereskedők kivolta teszi érdekessé a számokat.
Az S&P Global és a Maritime Intelligence Risk Suite – mely a világ legnagyobb tengerészeti adatbázisait összegezi – arra világítottak rá, hogy az év negyedik hónapjában napi 1,27 millió hordónyi olajat exportáltak az oroszok tengeri útvonalon G7-országok vagy szövetséges államok tulajdonában lévő, illetve nyugati biztosítótársaságok által biztosított hajók segítségével. 54%-al többet, mint márciusban. Ez 13 hónapja a legerősebb exportszám.
Amellett, hogy az USA és az EU újabb szankciókkal fenyegeti Oroszországot, az Európai Unió javaslatot tett a G7 pénzügyminisztereinek, hogy még tovább csökkentsék a tengeri úton szállított orosz olaj árplafonját akár 50 dollárig. (Fotó: Unsplash)
Az orosz kőolaj legnagyobb vásárlója továbbra is India, aki napi 1,64 millió hordót vásárol amellett, hogy közben stratégiai okokból az amerikai szállítmányok mértékét is fokozta. Az USA számára természetesen érthető, hogy egyre inkább előtérbe került az ázsiai ország a kínai kapcsolatok romlása miatt. India számára azonban komoly súllyal bír a vásárlás során a nyersolaj és a cseppfolyósított földgáz ára és logisztikai költségei.
Kína az orosz nyersolaj második legnagyobb felvásárlója, itt is növekedést tapasztalhatunk, hiszen 1,07 millió hordó/napról 1,12 millió hordó/napra emelkedett az export mennyisége.
Elgondolkodtató, hogy harmadik legnagyobb vásárlója esetében 225 000 hordóról napi 270 000 hordóra emelkedett a nyersolaj export. Ennek oka az lehet, hogy Törökország legnagyobb finomító vállalata, a Tupras a szankciók ellenére úgy tűnik újra indította az importot. Természetesen kérdéseket vet fel, hogy Ankara mit kezd majd a kőolajjal, mind megtartja, vagy esetleg továbbadja, akár Európa felé?
A lendületes nyersolaj eladási dinamika azonban nem csak ezeknek a vásárlóknak köszönhető, elemzők nagy szerepet tulajdonítanak azon görög piaci szereplőknek, akik orosz nyersolajjal kereskednek a nemzetközi porondon. A görög vállalatok áprilisban 17,5 millió hordó orosz nyersolajat rakodtak fel tartályhajóikra, erre legutóbb 2023 októberében volt példa. Amióta az Ural olaj a G7 által meghatározott hordónkénti 60 dolláros árplafon alatt van, mondhatjuk, hogy legálisan tudnak vele kereskedni.
A G7 országok, Ausztrália és az EU 2022. december 5-től hordónként 60 dollárban állapították meg az orosz olaj tengeri szállításának árplafonját, ennek értelmében tilos drágábban szállítani és biztosítani az orosz kőolajat.
Erre válaszul Vlagyimir Putyin kiadott egy rendeletet, mely megtiltja az olaj és kőolajtermékek külföldi jogi személyeknek történő szállítását, ha a szerződések közvetlenül vagy közvetve árplafon-mechanizmus alkalmazását írják elő.
Az orosz nyersolaj-export adatok érdekes számokat mutatnak a nemzetközi feszültségek árnyékában. (Fotó: X / President of Russia)
A Platts, a világ egyik vezető energia- és féminformációs szolgáltatójának becslései szerint áprilisban a Primorszki Urál nyersolaj havi átlagos ára hozzávetőlegesen 52 amerikai dollár volt, ami csökkenést jelent a márciusi 57,421 dollárhoz képest, és ez a legalacsonyabb havi szint 2023 júniusa óta. G7-es (26,9 millió hordó) és attól független (23,5 millió hordó) tartályhajókon ekkora mennyiségű urál nyersolaj szállítmányokra, mint idén áprilisban voltak, 2023 júliusa óta nem volt példa.
Jól látható, hogy ez most jövedelmező üzlet mindenki számára, az orosz többet tud értékesíteni, a kereskedők pedig legálisan többet tudnak szállítani.
Talán azt is kijelenthetjük, hogy az oroszok és a görögök számára is jól jött az orosz olaj árplafon alá kerülése, hiszen ezáltal növelni tudják együttműködéseiket az európai piacokon. Úgy tűnik Moszkva számára sem előnytelen az alacsonyabb eladási ár jelen körülmények közt, hiszen így nélkülözni tudják az elmúlt évek alatt nemzetközi összefogással életre hívott árnyékflottát. Két nagyon jelentős előnye van a hivatalos szállítási módnak, egyrészt közel háromszor olcsóbbak a fuvarköltségek, másrészt biztosításra is van lehetőség.
A nyugati nagyvállalatok tartályhajói nem szerepelnek az EU és az USA szankciós listáin ez is komoly érv mellettük.
Meglepő tehát, de arra a következtetésre juthatunk, hogy az olajárak árplafon alá csökkenése és a tankerflották bővülése versenyképesebbé tették nemzetközi szinten az orosz olajat, hiszen sokan – köztük leginkább Kína és a nagy ázsiai finomítók – előnyben részesítik az orosz Urált mondjuk a drágább arab olajfajtákkal szemben.
Az orosz nyersolaj kelendősége ellenére is újabb fenyegetésekkel kell szembe nézzen. Amellett, hogy az USA és az EU újabb szankciókkal fenyegeti Oroszországot, az Európai Unió javaslatot tett a G7 pénzügyminisztereinek, hogy még tovább csökkentsék a tengeri úton szállított orosz olaj árplafonját akár 50 dollárig.
Az azonban eddig is világosan látszott, hogy az ilyen korlátozások egyfelől ugyan megnehezítik Oroszország kereskedelmét energiahordozóival, másfelől viszont az árnyékflották és az orosz szállítási képességek fejlődését segítik elő.
Az orosz olaj visszaszorítása a nemzetközi kereskedelemből, főleg a nyugati felhasználóktól a kínálat csökkenéséhez vezethet, ami áremelkedést vonhat maga után.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Erbszt Adrienn
