Ez a megújult érdeklődés jól mutatja, hogy egyes országok nem kizárólag egyetlen energiamodellre alapoznak, hanem mérlegelnek, és több lehetőséget is nyitva tartanak. A tendencia mögött részben a megújuló energiaforrásokkal, különösen a nap- és szélenergiával kapcsolatos költségek is állhatnak – írja a CNBC.
„A nap- és szélenergia továbbra is a legolcsóbb és leggyorsabb út a zöld átállás felé, és ez marad a középpontban. Ugyanakkor meg kell vizsgálnunk, hogy az új nukleáris technológiák betölthetnek-e kiegészítő szerepet” – mondta Lars Aagaard, Dánia klíma-, energia- és közműügyi minisztere a CNBC-nek küldött e-mailjében.
A megújuló energiaforrásokra erősen támaszkodó skandináv ország május közepén jelentette be, hogy elemzést indít az új, fejlett atomenergiás technológiák – például a kis moduláris reaktorok – lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A cél, hogy ezek a megoldások a jövőben kiegészítsék a nap- és szélenergiát.
A dán kormány, amely 1985 óta tiltja az atomenergia alkalmazását, hangsúlyozta, hogy nem tervezi hagyományos atomerőművek újbóli bevezetését. „Nincs friss tapasztalatunk az atomenergiával, és nem rendelkezünk elegendő tudással a biztonság vagy a hulladékkezelés terén. Ezért kell komoly elemzést végeznünk – nem a nap- és szélenergia kiváltására, hanem annak vizsgálatára, hogy az új atomtechnológia kiegészítheti-e a jövő energiarendszerét” – tette hozzá Aagaard.
Georg Zachmann, a brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt vezető elemzője szerint az atomenergia továbbra is Európa legmegosztóbb villamosenergia-termelési technológiája. „Ezért is meglepő, hogy politikai szinten ismét napirendre került az atomenergia, különösen úgy, hogy a fő alternatívák – az új nap- és szélerőművek – költsége több mint 80 százalékkal csökkent, míg az atomerőművek építési költségei inkább emelkedtek” – mondta Zachmann.
Szerinte a megújulók térnyerésével párhuzamosan egyre látványosabbá vált az a jelenség, hogy az elektromos energia kiegyensúlyozása és szállítása egyre több rejtett költséggel jár.
Egyre több európai ország fordul ismét az atomenergia felé, ahogy az energiafüggetlenség elérése érdekében több lábon próbálnak állni és diverzifikálják energiamixüket. (Fotó: Unsplash)
Spanyolország a múlt hónap végén jelezte nyitottságát az atomenergia felé. A Bloomberg által idézett interjúban Sara Aagesen, a környezetvédelmi átmenetért felelős miniszter elmondta, hogy bár a kormány folytatja az atomerőművek következő évtizedre ütemezett leállítását, a 2035 utáni üzemidő-hosszabbításokat nem lehet teljesen kizárni. Hozzátette, hogy jelenleg nincs konkrét kormányzati terv vagy előterjesztés a kérdésben.
Spanyolország, amelyet hagyományosan atomenergia-ellenes országként tartanak számon, az elmúlt hetekben egy súlyos áramszünet kapcsán került reflektorfénybe. A kiesés Spanyolország nagy részét, Portugáliát és Dél-Franciaországot is érintette.
Külső megfigyelők szerint a megújulókra – különösen a nap- és szélenergiára – való magas szintű támaszkodás, illetve a nettó zéró kibocsátási célkitűzések is szerepet játszhattak a történtekben, mivel mind Spanyolország, mind Portugália energiamixe jelentős részben ezekre a technológiákra épül.
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez, valamint az ország villamosenergia-hálózatát működtető Red Eléctrica de España (REE) azonban egyaránt hangsúlyozták: a rekordszintű megújuló energia nem volt felelős a kiesésért.
Németország, amely 2023-ban bezárta utolsó három atomerőművét, nemrég hivatalosan is elállt korábbi ellenállásától az atomenergiával szemben, ami közeledést jelent Franciaország felé. A május 19-i Financial Times szerint Friedrich Merz kancellár vezette új német kormány már nem ellenzi, hogy a francia kezdeményezések nyomán az atomenergiát az uniós szabályozásban a megújulókkal egyenrangúként kezeljék. A lap szerint ezt francia és német kormányzati források is megerősítették, bár hivatalos nyilatkozatot egyik fél sem adott a CNBC megkeresésére.
Az atomenergia támogatói szerint mivel ez az egyik legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológia, komoly szerepet játszhat abban, hogy az országok egyszerre tudjanak áramot előállítani, csökkenteni az emissziót és mérsékelni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést.
Ezzel szemben több környezetvédő szervezet úgy véli, hogy az atomenergia-ipar drága és veszélyes elterelés az olcsóbb és tisztább megoldásoktól.
Zachmann szerint az is közrejátszik az érdeklődés fenntartásában, hogy a már teljesen leírt atomerőművek gazdaságosan képesek működni az eredetileg tervezett élettartamukon túl is, illetve az a „rendkívül bizonytalan” remény, hogy a következő generációs kis moduláris reaktorokat olcsón lehet majd megépíteni, erősen foglalkoztatja a szakpolitikát és az iparágat egyaránt.
Zachmann ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az új atomerőművek továbbra is nehezen finanszírozhatók, és legjobb esetben is csak évtizedek alatt térülnek meg. Addig pedig, amíg a közéleti vita arról szól, hogy az atomenergiát vagy a megújulókat érdemes-e támogatni, valójában a földgáz nyer, mivel a tiszta energia beruházások nem történnek meg elég gyors ütemben, így a gáz marad a háttérben működő energiaforrás.
Az Ember nevű energiaügyi agytröszt adatai szerint az Európai Unió villamosenergia-rendszere 2023 első felében gyorsan haladt tovább a megújulók felé: a szél- és napenergia aránya történelmi csúcsra emelkedett, elérve a teljes termelés 30 százalékát, és ezzel először meg is előzte a fosszilis tüzelőanyagokat. Ezzel egy időben az uniós atomenergia-termelés 3,1 százalékkal nőtt.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
S.Rita
