Az Északi-sarkvidék hajóforgalma az elmúlt években látványosan felfutott, a vele járó szennyezés pedig komoly aggodalmat kelt a kutatók körében. A Rice Egyetem új kutatása szerint 2015 és 2021 között csaknem megduplázódott az elemi szénrészecske (angolul black carbon) kibocsátása a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által meghatározott sarkvidéki övezetben – írta meg az Euronews.
Míg 2015-ben 193 tonna ilyen szennyezés keletkezett, hat évvel később már 413 tonna.
Az elemi szénrészecske nemcsak erős üvegházhatású szennyezőanyag – egyetlen tonnája 900 tonnányi szén-dioxid globális felmelegedési hatásával ér fel –, de a jég és hó felszínére lerakódva sötétíti azokat, ezzel csökkenti a fényvisszaverő képességüket, és felgyorsítja az olvadást. Ez különösen veszélyes az Északi-sarkvidéken, ahol a hőmérséklet három-négyszer gyorsabban nő, mint a Föld más térségeiben.
A Földön többféle északi sarkpont is van, mindegyik a Jeges-tenger területére esik. (Fotó: Pexels)
A korábbi jelentések jellemzően csak az EU zászlaja alatt közlekedő hajók kibocsátását vizsgálták. Az új tanulmány azonban egy lényeges tényezőre hívja fel a figyelmet: a sarkvidéken közlekedő hajók jelentős része ugyan nem EU-zászlós, ám EU-s kikötők között járnak, vagyis az európai kereskedelemhez tartoznak.
A jelentés rávilágít: 2021-ben a földrajzilag tágabb értelemben vett Északi-sarkvidéken 1,5 kilotonna elemi szénrészecskét és 12 kilotonna szén-dioxidot bocsátottak ki a hajók. Ennek mintegy negyede az IMO által hivatalosan meghatározott sarkvidéki övezetben történt.
Az ICCT tanulmánya szerint Brüsszel jelenleg alábecsüli az európai felelősséget, mivel csak az EU zászló alatt hajózók adatait veszi figyelembe. A valóságban azonban az EU kikötőiből induló vagy oda érkező hajók a fő kibocsátók, még ha nem is az EU-hoz tartoznak közvetlenül.
„Ezen kibocsátások figyelembevétele a jövőbeli politikákban segíthet az EU-nak abban, hogy éghajlati céljait jobban összehangolja az Északi-sarkvidéken hagyott tényleges ökológiai lábnyomával” – mondta Liudmila Osipova, az ICCT (International Council on Clean Transportation) vezető kutatója és a tanulmány fő szerzője.
2021-ben például az Északi-sarkvidéken közlekedő hajók közel háromnegyede EU kikötőkből indult vagy oda érkezett, az IMO-féle övezetben közlekedők fele pedig ugyanígy európai kapcsolódású volt. Ezek közül az 5000 bruttó űrtartalmat meghaladó hajók által kibocsátott szénalapú részecske mennyisége kétszerese volt az EU-zászlós hajók szennyezésének.
Az EU kikötőiből induló vagy oda érkező hajók a fő kibocsátók, még ha nem is az EU-hoz tartoznak közvetlenül. (Fotó: Pixabay)
Bár a szénalapú részecske súlyos éghajlati és egészségügyi kockázatokat hordoz – például növeli a tüdőrák és más légzőszervi megbetegedések kockázatát –, továbbra is az egyik legkevésbé szabályozott szennyező anyag.
Ez különösen aggasztó, mivel rövid távon drámai mértékű melegedést idéz elő, és különösen érzékeny régiókban, mint az Északi-sarkvidék, gyorsítja az ökológiai változásokat.
A kutatók ezért sürgetik, hogy az elemi szénrészecske is kerüljön be az EU monitoring-, jelentéstételi és ellenőrzési (MRV) rendszerébe. Emellett gyakorlati megoldásokat is javasolnak a szennyezés csökkentésére: például maradék olaj helyett desztillált üzemanyag használatát, vagy dízel részecskeszűrők beépítését a hajókon.
Kiemelt kép: Pixabay
S.Rita
