A Világgazdaság interjút készített Mátrai Károllyal, az MVM Csoport vezérigazgatójával, amelyben részletesen szó esett a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztéséről, az ipari elektrifikáció hatásairól, és az MVM válaszlépéseiről. A beszélgetés központi témája az volt, hogyan tudja az MVM biztosítani a megbízható energiaellátást olyan térségekben, ahol jelentős ipari beruházások zajlanak, különös tekintettel Kecskemétre, Debrecenre és Szegedre.
Mátrai hangsúlyozta: a Mercedes kecskeméti gyárbővítése komoly energiakihívásokat támaszt, amelyre az MVM már válaszolt.
2024-ben három szakaszban újították fel a Kecskemét-Sándorfalva közötti, 132 kV-os távvezetéket, összesen 77 km hosszan. Emellett megvalósult a Dunaújváros-Szabadszállás 18 km-es vezetékszakasz rekonstrukciója is.
2025 májusára elkészült a Cegléd-Szolnok közötti, közel 28 km hosszú vezetékcsere is, míg május végére a Sándorfalva és Kiskundorozsma közötti 2,5 km-es szakasz kapacitásnövelése zárult le. Augusztus és október között a Kecskemét Városföld-Kósafalu távvezeték 6 km-es szakaszán végeznek majd sodronycserét a nagyobb kapacitás érdekében.
A meglévő vezetékek bővítése mellett új távvezetékek is épülnek.
Ezek célja nemcsak a meglévő ipari fogyasztók kiszolgálása, hanem a térségben létesülő napelemparkok hálózatra csatlakoztatása is.
A Csongrád és Szentes közötti, 16,8 km hosszú, 132 kV-os új távvezetéket 2024 végén helyezték üzembe. Ez a beruházás különösen összetett volt, mivel egy szakasza a Tisza felett húzódik.
Szegeden a kínai BYD autógyár villamosenergia-igényét a 2023-ra megépített Szeged-Fehértó alállomás, illetve annak 2025-ös bővítése elégíti ki. Az alállomás két új távvezetéki mezővel bővült. Emellett új földgázvezeték is épült a Szegedi Science Park ellátására, amelynek nyomvonalát is módosítani kellett.
Habár a BMW debreceni gyára nem az MVM ellátási területén fekszik, a beruházás így is új feladatokat ró a vállalatra.
A Mavir egy új 400/132 kV-os alállomást épít Debrecenben, amelynek kivitelezője az MVM XPert. Ugyanez a vállalat felel a környékbeli akkumulátorgyár transzformátor-állomásáért is. Ezen túl Békéscsaba és Szeghalom között egy 40 kilométeres távvezetékszakasz kapacitásbővítése is zajlik.
A Mavir az országos villamosenergia-hálózat fejlesztéséért is felel. Az interjúból kiderült, hogy új összeköttetések jönnek létre Szlovákia és Szerbia felé, és kiemelt beruházásként zajlik a Szeged-Szolnok távvezeték, valamint a Paks-környéki hálózatok fejlesztése.
A közelmúltban átadták Magyarország eddigi legnagyobb, 400/132 kV-os transzformátor-alállomását, a Göd-Keletet, amely Budapest és környékének energiaellátását segíti.
Észak-Magyarországon is jelentős fejlesztések zajlanak. Jászfényszarun egy új, teljesen automatizált, 132/22 kV-os alállomást létesített az MVM Émász a helyi ipari centrum igényeire szabva. A jászberényi alállomáson 2023-ban tűz ütött ki, a helyreállítás és modernizálás megtörtént, 2026-ra pedig további kapacitásbővítést terveznek a több mint 22 ezer lakossági és 400 ipari ügyfél kiszolgálására.
2025 elejére elkészült a Miskolc-Kelet 35/11 kV-os alállomás rekonstrukciója, és júniusban üzembe helyezik a Bogáncs utcai, új 132/22 kV-os alállomást.
Az MVM Csoport nemcsak fizikai infrastruktúrában fejleszt, hanem digitális irányítási rendszereiben is.
Mátrai Károly elmondta: Megkezdődött a felügyeleti irányításért és adatgyűjtésért felelős SCADA-rendszer cseréje az MVM Démásznál, amely stratégiai lépés a jövő üzemirányítási kihívásainak kezelésére.
Az új rendszer nemcsak a jelen igényeit elégíti ki, hanem hosszú távon is skálázható és megbízható alapot nyújt a hálózatirányításhoz.
A cikk elkészítését az MVM Csoport támogatta.
Kiemelt kép forrása: MVM Csoport