A World Weather Attribution, a Climate Central és a Vöröskereszt Klímaközpont friss tanulmánya szerint az emberi tevékenység – elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése – jelentősen fokozta a szélsőséges hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát, foglalja össze az Euronews. A kutatás 195 országban mutatott ki legalább kétszeres növekedést az extrém hőmérsékletű napok számában a 2024 májusától 2025 májusáig tartó időszakban.
A kutatók az extrém hőséget azokként a napokként határozták meg, amikor a hőmérséklet meghaladta az 1991–2020 közötti átlagok felső 10 százalékát. Ezt követően modelleztek egy olyan világot, ahol az emberi eredetű globális felmelegedés nem létezik, majd összevetették az adatokat.
Az eredmény: világszerte mintegy négy milliárd ember élt át átlagosan 30 nappal több extrém hőségű napot, mint amit természetes körülmények között tapasztalt volna.
A legszélsőségesebb példák közé tartozik Aruba szigete, ahol tavaly 187 napon volt extrém hőség – szemben a modellezett 45 nappal, ha nem lenne klímaváltozás. A tanulmány 67 súlyos hőhullámot azonosított világszerte, ezek közül négyet vizsgált részletesen:
Mindegyik esetben kimutatták, hogy a klímaváltozás jelentősen fokozta az események intenzitását és valószínűségét.c
A kutatók az extrém hőséget azokként a napokként határozták meg, amikor a hőmérséklet meghaladta az 1991–2020 közötti átlagok felső 10 százalékát (Kép forrása: Unsplash)
Európa különösen súlyosan érintett. A 2024-es nyár során Dél-Európában tűzvészek és hőhullámok pusztítottak. Görögországban kórházak kerültek válsághelyzetbe, turisztikai célpontokat kellett evakuálni, és az Akropoliszt a legmelegebb órákban zárva tartották.
A kontinens délkeleti részét érintő 13 napos hőhullám 55 százaléknyi területet sújtott, míg Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban fennakadások voltak az áramszolgáltatásban, a közlekedésben, és az iskolák idő előtt bezártak.
Egy év alatt több mint 47 000 ember halt meg Európában a rendkívüli hőség következtében. A jövő kilátásai még komorabbak: ha a felmelegedés nem lassul, 2099-ig akár 23 millió hőség okozta halálesetre is lehet számítani csak Európában.
Bár a hőség egyre több embert érint, továbbra is az éghajlatváltozás egyik leginkább alábecsült következménye. A hosszú ideig tartó magas hőmérséklet fokozottan károsítja a szervezetet, gyorsítja az öregedési folyamatokat, és sejtszintű károsodásokat is okozhat.
Egy új tanulmány szerint például a mai ötévesek 83 százalékkal több és intenzívebb hőhullámot fognak átélni, mint bármely korábbi generáció. A tudomány egyértelmű: az emberi tevékenység – különösen a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása – közvetlenül felelős a globális hőmérséklet-emelkedésért és az extrém hőség terjedéséért.
A június 2-i Hőségi Cselekvés Napja előtt közzétett tanulmány világos üzenetet közvetít: a klímaváltozás már itt van, és életek millióit sodorja veszélybe. A kérdés már nem az, hogy érint-e minket – hanem az, hogy mit teszünk ellene.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
