„Ugyanaz a föld, ami az ipari korszakot táplálta, most segíthet megvalósítani azokat a klímavédelmi megoldásokat, amelyekre most rendkívül szükségünk van” – mondják az elemzők a 300 gigawattos megoldásról. A Global Energy Monitor (GEM) kutatói 312 olyan külszíni szénbányát azonosítottak, amelyek 2020 óta be vannak zárva és ezek mind 2 089 négyzetkilométernyi területen fekszenek – írja az Euronews.
A GEM Globális Szénbánya Nyilvántartása (Global Coal Mine Tracker, GCMT) szerint további 3 731 négyzetkilométernyi bánya fog bezárni 2030 előtt, ahogy a kitermelhető készletek elfogynak.
Ez összesen tehát 446 bányát és 5 820 négyzetkilométernyi újrahasznosítható földterületet jelent, ami közel 300 gigawatt napenergia kapacitást biztosíthatna. Ez nagyjából a világ jelenlegi napenergia termelésének a 15 százaléka.
„A szénbányákból napenergiafarmokká váló területek átmenete már elindult, és ez a potenciál máris elérhető a nagyobb széntermelő országok – például Ausztrália, az Egyesült Államok, Indonézia és India – számára” – mondja Cheng Cheng Wu, a GEM Energiaátmenet Nyomkövetőjének projektmenedzsere.
Kína jelenleg élen jár a szénalapú energiatermelésről napenergiára történő átállásban. Az országban eddig 90 ilyen projekt valósult meg, összesen 14 gigawatt beépített kapacitással, és további 46 beruházás előkészítése van folyamatban.
A kutatás szerint Európán belül Görögország az egyik legalkalmasabb helyszín az elhagyott szénbányák naperőművé történő átalakítására. Az ország napenergia-potenciálja átlagosan 4,45 kilowatt négyzetméterenként, a szén kivezetésének határideje 2026, és uniós tagállamként jelentős pénzügyi támogatási forrásokhoz is hozzáfér. Ezek a tényezők kedvező feltételeket teremtenek a megújulóenergia-beruházások számára.
Görögország északi részén, Nyugat-Macedóniában már megkezdődtek az átalakítási munkálatok: az egykori Amynteo külszíni lignitbánya területén napenergia-parkokat létesítenek.
A „Görögország 2.0” nevű, uniós forrásokból finanszírozott nemzeti helyreállítási terv további 175 millió eurót irányoz elő naperőmű-fejlesztésekre Közép-Macedóniában.

A GEM Globális Szénbánya Nyilvántartása szerint további 3 731 négyzetkilométernyi bánya fog bezárni 2030 előtt, ahogy a kitermelhető készletek elfogynak. (Fotó: Unsplash)
A globális célkitűzés szerint 2030-ra meg kell háromszorozni a megújulóenergia-kapacitást – ebben pedig az elhagyott szénbányák jelentős potenciált kínálnak. A lehetőségek azonban nem csupán az energiatermelésre korlátozódnak: munkahelyeket is teremt, és segíti a leromlott területek újjáéledését.
Ezért is próbálták a fejlesztők eddig kreatívan megoldani a napelemek telepítését különböző mellőzött helyszínekre, mint az utak mentén, víztározóknál, vagy akár vasútvonalak mellett. Most már az elhagyott szénbányák alkalmasabb lesznek az ilyen típusú beruházásokra.
Wu szerint a szénbányák naperőművekké alakítása ritka alkalmat kínál arra, hogy a területrendezés, a helyi foglalkoztatás és a tiszta energia előállítása együttesen valósuljon meg.
„Ha jó döntéseket hozunk, ugyanaz a föld, amely egykor az ipari forradalmat szolgálta, most a klímaváltozás elleni fellépést segítheti.”
A kutatás szerint világszinten akár 259 700 állandó munkahely is létrejöhet a szén–napenergia átmeneti területeken, valamint további 317 500 ideiglenes – elsősorban építési fázishoz kapcsolódó – munkakör jöhet létre. Ez meghaladja a széniparban 2035-ig várható globális munkahelyvesztés mértékét.
„Jól ismerjük, mi történik a szénvidékeken, amikor a vállalatok csődbe mennek, elbocsátják a munkavállalókat, és maguk mögött hagyják a leromlott infrastruktúrát” – emlékeztet Ryan Driskell Tate, a GEM igazgatóhelyettese.
Kiemelt kép forrása: Pexels
S.Rita