A kutatást az „Oceans 2050 Globális Hinár Projekt” irányította, amelyben több tucat kutató vett részt világszerte. A 15 hónapon át tartó vizsgálat 11 ország 20 különböző hínárfarmját elemezte, köztük Kína, Japán, Madagaszkár és az Egyesült Államok területén működő gazdaságokat. Az üledékmagminták gondos elemzésével a kutatók bizonyították, hogy ezek a farmok valóban képesek elraktározni a szén-dioxidot a tengerfenék üledékrétegeiben – írja a happyeconews.
A tengeri hínárfarmok mára egy jelentős globális iparággá váltak: a világ óceánjainak összesen körülbelül 2000 négyzetkilométerét foglalják el az ültetvények – ez nagyjából egy Luxembourgnyi méretű terület. Ezek a tengeri gazdaságok többféle célt is szolgálnak: a hínárt élelmiszerként, mezőgazdasági alapanyagként, bioüzemanyagként, gyógyszeripari összetevőként és műtrágya formájában egyaránt felhasználják.
A tanulmány különösen azért figyelemre méltó, mert olyan kereskedelmi célú farmokat vizsgált, amelyek eredetileg nem szénmegkötési céllal jöttek létre. A kutatók nem speciálisan kialakított szénelnyelő rendszerek működését tanulmányozták, hanem azt nézték meg, hogyan járulnak hozzá a szén-dioxid tárolásához a hagyományos hínárgazdaságok.
Ez a megközelítés értékes felismerést kínál: a karbonkredit-rendszerek akár meglévő farmok esetében is kialakíthatók lehetnek, anélkül, hogy azok működését radikálisan meg kellene változtatni.
Az adatgyűjtés során a kutatók különböző korú farmokból vettek mintát – a két éve indult új ültetvényektől egészen azokig, amelyek már több mint három évszázada termelnek. A vizsgálatban különféle fajok és termelési módok is szerepeltek: az óriási, lombkoronát alkotó tengeri algáktól a sekélyebb vizekben növő, világoszöld tengeri salátákig.
Egyetlen hektárnyi hínárültetvény évente átlagosan 1,06 tonna szén-dioxid-egyenértéket képes megkötni. (Kép forrása: Unsplash)
Ahhoz, hogy megértsük a karbonkreditek potenciálját, érdemes számba venni, hogy mekkora mennyiséget képes egy-egy ilyen farm elraktározni. Egyetlen hektárnyi hínárültetvény – ami körülbelül egy futballpályának felel meg – évente átlagosan 1,06 tonna szén-dioxid-egyenértéket képes megkötni. Ez körülbelül ugyanannyi, mint amennyit egy átlagos autó hat hónap alatt kibocsát.
Bizonyos farmok sokkal hatékonyabbnak bizonyultak az átlagnál. A legjobban teljesítő ültetvények hektáronként akár 8,10 tonna szén-dioxidot is képesek voltak megkötni évente – ez közel öt autó teljes éves kibocsátásának felel meg. Egy régi japán farm eddigi működése során összesen 140 tonna szén-dioxidot halmozott fel, ami nagyjából 30 háztartás éves kibocsátásával egyenértékű.
A kutatás fontos felismerése, hogy a szénmegkötés hatékonysága nagymértékben függ a telepítés helyétől és az üzemeltetés módjától.
Ahogyan a szárazföldi mezőgazdálkodásban is gondosan választják ki a termőföldet és a módszereket, úgy a tengeri hínárgazdaságok is egyre tudatosabban optimalizálhatják majd működésüket a karbonmegkötés szempontjából.
Azok az ültetvények, amelyek hosszú ideje működnek, védett vizekben helyezkednek el, és finom üledéken alapulnak, általában hatékonyabban raktározzák a szenet. A nyugodt tengeri környezet segíti az üledék stabilitását, csökkentve annak esélyét, hogy a megkötött szén-dioxid visszakerüljön az óceánba.
A karbonkreditek piaci lehetősége jelentős gazdasági átalakulást hozhat a hínártermesztésben.
A jelenlegi becslések szerint a jól menedzselt farmok érdemi többletbevételre tehetnek szert a szén-dioxid-kvóták kereskedelme révén – mindezt úgy, hogy nem kell feladniuk hagyományos piaci szerepüket az élelmiszer-, gyógyszer- vagy mezőgazdasági szektorban.
Fontos azonban, hogy még sok kérdés vár tisztázásra – például az, hogy a szén-dioxid pontosan mennyi ideig marad elzárva az üledékben, és milyen körülmények válthatják ki a visszaoldódását.
A karbonmegkötésen túl a hínárfarmok további jelentős előnyöket is nyújtanak. Élelmiszert termelnek, munkahelyeket biztosítanak a part menti közösségeknek, természetes módon tisztítják a tengervizet, élőhelyet kínálnak tengeri élőlények számára, és alapanyagokat nyújtanak különféle iparágaknak. A karbonkredit lehetőség ehhez csupán egy újabb érv, hogy a hínártermesztés egyre fontosabb szereplője legyen a fenntartható jövőnek.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
