Nehéz kiigazodni a villanyautókon és a környezetvédelmen, mert annyi egymásnak ellentmondó információ kering róluk. Az utóbbi tíz évben azt hajtogatták Európában, hogy a hagyományos hajtású autók „bűnösök”, az elektromos autók pedig a megváltók.
A politikának történő megfelelési kényszert jól mutatta, hogy az európai márkák nagy része egymásra licitálva fogadkozott: már a 2035-ös tiltás előtt csak elektromos autókat fognak árulni.
2025-re azonban már sokan kezdenek felébredni és látni, hogy a belső égésű motoros járművek elleni harc az iparágra erőltetett ideológiai hadjárat volt. Az elektromos autózást politikai erővel próbálták a gyárak és a fogyasztók „torkán lenyomni”. Közben minden józanabb véleményt lehurrogtak a téma megszállott hívei. Mára kiderült, hogy az erőltetett átállás nem működik. Csak a távolabbi jövőben, lassabb tempóban valósítható meg.
Az elhamarkodott átállás veszteseinek listája hosszú, az elsők között található a VW-csoport. A gyárak folyamatosan jelentik be, hogy kivárnak és halasztanak elektromos autóügyben. A közben megérkező gazdasági válság az egekbe emelte az autóárakat, a vásárlóknak pedig nem jönnek be a drágább és körülményesen használható zöld járművek.
Az elhamarkodott döntések nemcsak abban mérhetők, hogy jól futó hagyományos modelleket kaszáltak el, hogy zöld SUV-okra cseréljék őket (pl. Ford Focus).
A nagyobb gond, hogy az autógyáraknál és a beszállítóknál egyre több olyan hír lát napvilágot, amely gyárbezárásokról és elbocsátásokról szól. Ez a bonyolódó gazdasági helyzet mellett annak is köszönhető, hogy a cégek a pénzt termelő hagyományos autók profitjából finanszírozzák az elektromos autók veszteségeit és fejlesztéseit.
Az akkugyártás – az elektromos autókhoz hasonlóan – forró téma. (Fotó: Unsplash)
Az autóipari kitekintés után térjünk vissza az akkugyártásra, ahol az első komolyabb bukta északon történt. Az ígéretes Northvoltról korábban [itt írtunk], távirati stílusban annyit róla, hogy 1600 elbocsátott dolgozó és meg nem valósult gigagyárak Európában – ezek kerültek a veszteséglistára.
Itthon és világszerte a jövő sikerágazataként tálalták az akkugyártást – ami sok igazságot tartalmazott. A zavart az okozta, hogy az íróasztalok mellett elképzelt elektromos autós növekedési tervek nem valósultak meg. Azaz az autóvásárlók nem vették olyan számban a drágább járműveket, mint ahogy azt a politikusok elképzelték.
Ennek folyománya, hogy a környezetvédők által sokat támadott gödi Samsung SDI-nél arról szólnak a hírek, hogy 694 főt bocsátottak el. Az SK On komáromi és iváncsai üzemeiben már 835-tel kevesebben dolgoznak. Az utóbbi cégnél 2024-ben 36 százalékos volt az árbevétel-csökkenés, a Samsungnál pedig 20 százalékos az esés.
A fent említett két vállalat dél-koreai. A Sunwoda, az EVE Energy és a CATL viszont kínai cégek. Ők a betelepült autógyárak partnerei, és a jelek szerint hosszú távú szerződésekkel biztosították be magukat. Ezért jóval stabilabb a működésük.
Az akkugyárak keresik a kiutat: a termelés szinten tartása, sőt növelése érdekében az egyre kiszámíthatatlanabb elektromos autó-vonalról kezdenek áttérni a BESS-re. A négybetűs kifejezés a Battery Energy Storage Solution rövidítése, azaz energiatárolást jelent.
Ez a terület óriási lehetőségek előtt áll, és jóval kevésbé ingadozó kereslet jellemzi.
Az új, olcsóbb akkukémiáknak, a folyamatosan bővülő igényeknek és a kapacitásfeleslegeknek köszönhetően az árak is csökkennek. A Tesla ezen üzletágának szárnyalása nem véletlen: komoly állami beruházásoknál is használják az áramtárolóikat.
A hibrid, tölthető hibrid és elektromos autók használt akkumulátorait már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is hasznosítják. Felénk a Stellantis és a Nissan lépett nagyot ezen a téren. A megcélzott terület az energiatárolás, ez a használt akkus irányvonal is erősíti a BESS felfutását.
A hibrid, tölthető hibrid és elektromos autók használt akkumulátorait már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is hasznosítják. (Fotó: BMW)
A bővülés egyik reménye az átlagpolgárok és a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) felől érkezik. Az otthoni napelemes piacon a tárolás egyre inkább előtérbe kerül. Ennek oka, hogy a zöld áram átvételi ára gyakorlatilag jelképesnek mondható.
A piacbővülés másik része a vállalkozásoknak köszönhető, ahol nem a lakossági áramdíjjal számolnak…
Sok területen könnyedén összehozható több százezer forintos áramszámla – havonta. Ezen a téren a jól méretezett napelemes rendszerrel történő kombinálás viszonylag gyors megtérülést eredményez. Amihez köthető lehet például az elektromos autók használata is.
Az energiatárolás terén a nagyban játszókról is adunk egy körképet. Itthon a MET-csoport Százhalombattán működtet egy 40 MW-os tárolót. A MAVIR Szolnok környékén segíti a 20 MW-os kapacitásával a hálózat stabilizálását. A Mol-csoport algyői napelemes rendszerét egy 20,5 MW-os telep támogatja, amely éves szinten 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Az E.ON Soroksáron növeli a hálózat stabilitását az akkumulátorpark használatával.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Benedek Attila
