Az európai energiapiac folyamatos átalakulása közepette a MOL-csoport aktív szereplőként kíván részt venni az ellátásbiztonság és a versenyképesség erősítésében – mondta az Indexnek adott interjúban Bacsa György, a cégcsoport stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A vezető szerint nem egyetlen irány – sem keleti, sem nyugati vagy déli – jelentheti a megoldást, hanem a különböző ellátási útvonalak folyamatos versenyeztetése, amihez a MOL az elmúlt években komoly technológiai és infrastrukturális beruházásokat hajtott végre.

Stratégia és vezetőváltások kéz a kézben

Az interjúban Bacsa György beszélt a közelmúltbeli vezetőváltásokról. Simola József – aki eddig a csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese volt – augusztus 15-től a MOHU élén folytatja munkáját, míg pénzügyi területen Székely Ákos veszi át a vezetést.

Bacsa György hangsúlyozta: szó sincs váratlan fordulatról – Pethő Zsolt távozása saját döntés volt, miután 27 év után más pályán kívánja folytatni karrierjét. A MOHU indulási szakaszát sikeresen lezárta, a felépített működési kereteket most egy új szakasz követi.

Bacsa kiemelte: Simola Józsefet tapasztalata és eredményorientált vezetési stílusa különösen alkalmassá teszi arra, hogy a körforgásos gazdasági szolgáltatások fejlesztése új lendületet kapjon. A cél nem csupán a hulladékbegyűjtés optimalizálása, hanem az, hogy a hulladékból értékes alapanyag és energia legyen – ez a MOL-csoport hosszú távú stratégiájának egyik sarokpontja.

MOHU: regionális példa lehet

A MOHU szerepe a cégcsoporton belül stratégiai jelentőségű – a társadalmi szemléletformálástól kezdve a korszerű újrahasznosítási megoldásokig sokrétű feladatot lát el.

Bacsa szerint a magyar modell néhány éven belül más régiós országok számára is referenciaként szolgálhat, ugyanis a körforgásos gazdaság nem állhat meg az országhatároknál.

A jövő kulcsa az innovatív technológiákban van: a MOL például az amerikai Lummus Technologyval együtt tervezi felépíteni első hazai kémiai újrahasznosító üzemét, ami a mechanikai újrahasznosításhoz képest jóval hatékonyabb és jobb minőségű feldolgozást biztosít.

Energiapolitikai realitások

Bacsa kemény kritikát fogalmazott meg az európai energiapolitika jelenlegi irányával kapcsolatban.

Úgy véli, Brüsszelben sokszor figyelmen kívül hagyják a tagállamok eltérő földrajzi és gazdasági adottságait – holott például Közép–Kelet-Európa történelmi okok miatt vált függővé az orosz energiahordozóktól, és az átállás csak a realitások figyelembevételével valósítható meg.

A MOL célja az, hogy az átmenet során ne alakuljon ki újabb egyoldalú függőség. Ehhez idő, megbízható műszaki partnerek és alternatív útvonalak kellenek.

Beruházások az ellátásbiztonság érdekében

A MOL már a háború kitörése előtt 170 millió dollárt fordított az Adria-vezeték és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére, a finomítók technológiai átalakítása pedig jelenleg is zajlik – mintegy 500 millió dolláros beruházással. A cél, hogy Százhalombattán és Pozsonyban alternatív kőolajtípusokkal is 100%-os kapacitással, magas megbízhatóság mellett lehessen üzemelni.

Ugyanakkor Bacsa szerint a diverzifikáció nem csak technológiai kérdés: világos, kiszámítható szabályozási környezetre, stabil partneri kapcsolatokra és hosszú távú politikai elköteleződésre is szükség van.

Az európai energiarendszer az elmúlt évtizedben elsősorban a megújulókra koncentrált, miközben a hálózati infrastruktúra fejlesztése rendre háttérbe szorult – ezen pedig sürgősen változtatni kell.

Közös minimumokra van szükség

A MOL – fogalmazott Bacsa – készen áll arra, hogy részt vegyen az új ellátási útvonalak kiépítésében, de ez csak akkor lehet sikeres, ha a döntéshozók nem kényszerítik a vállalatokat szuboptimális megoldásokba. Az energiabiztonság és gazdasági versenyképesség szerinte csak úgy garantálható, ha az európai tagállamok közös minimumot találnak az energiaellátás hosszú távú elveiben, miközben figyelembe veszik a régiós sajátosságokat.

A teljes interjút ide kattintva olvashatják el az Indexen.

Kiemelt kép forrása: MOL-csoport