Az élelmiszerárak Európában és világszerte az elmúlt években folyamatosan emelkednek. A drágulást részben a magasabb termelési költségek és az ukrajnai háború okozta piaci zavarok magyarázzák, de egy friss kutatás szerint az extrém időjárási események is jelentős tényezővé váltak.

A Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány 18 ország 16 élelmiszertermékének ármozgását vizsgálta 2022 és 2024 között. A kutatók kimutatták, hogy a brit burgonya és a spanyol olívaolaj árának emelkedésében közvetlenül szerepet játszott a szélsőséges időjárás – például rekordhőség, aszály és heves csapadék, írja az Euronews.

A klímaváltozás nem távoli fenyegetés

Maximillian Kotz, a tanulmány vezetője szerint

Amíg nem érjük el a nettó nulla kibocsátást, az extrém időjárás egyre gyakoribb és pusztítóbb lesz, már most is terméskiesést és árdrágulást okoz. 

Az elmúlt évek sorra döntötték meg a meteorológiai rekordokat. 2024 volt a valaha mért legmelegebb év, amikor a globális hőmérséklet először lépte túl az iparosodás előtti értékhez képest a +1,5 °C-os küszöböt. Közben példátlan esőzések sújtották az Egyesült Királyságot, Pakisztánt és Ausztráliát, míg más térségek súlyos aszállyal küzdöttek.

Az Egyesült Királyságban a burgonya ára 22%-kal nőtt 2024 elején, miután az extrém téli csapadék tönkretette a termést. (Kép forrása: Unsplash)

Burgonya az eső, olíva az aszály áldozata

Az Egyesült Királyságban a burgonya ára 22%-kal nőtt 2024 elején, miután az extrém téli csapadék tönkretette a termést. A brit gazdák az elmúlt években a szélsőséges hő és az özönvízszerű esőzés között ingadoztak: 2022-ben rekordmeleg, 2023–2024-ben pedig heves esőzések sújtották őket.

A Földközi-tenger nyugati részén a spanyol és olasz olívaolaj-termelés esett vissza drámaian. Spanyolországban – a világ legnagyobb olívaolaj-termelőjében – 2022-ben 50%-kal csökkent a termés a hosszan tartó aszály és a virágzás idején jelentkező hőség miatt. 2024 januárjára az olívaolaj ára 50%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A tanulmány globális kitekintést is ad:

• Kelet-Ázsia 2024-es hőhullámai 70%-os drágulást hoztak a koreai káposztánál és közel 50%-osat a japán rizsnél.

• Kalifornia és Arizona szárazsága 2022-ben 80%-os zöldségár-emelkedést okozott az USA-ban.

• Ghána és Elefántcsontpart aszályai és rekordhőmérsékletei miatt a kakaó világpiaci ára 2024 áprilisára háromszorosára nőtt.

• Vietnam és Brazília kávétermesztése szintén hőhullámok és vízhiány miatt esett vissza.

A kutatók szerint sürgős alkalmazkodási stratégiákra van szükség, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatását az élelmiszerellátásra. (Kép forrása: Unsplash)

Élelmezésbiztonsági és egészségügyi kockázatok

Az éghajlatváltozás okozta élelmiszerár-emelkedések különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtják, mivel jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre. Ez az alultápláltság, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázatát is növeli.

A politikai hatások sem elhanyagolhatók: a tanulmány szerint a magas élelmiszerinfláció hozzájárulhat társadalmi feszültségekhez és választási eredmények befolyásolásához. Az élelmiszerárak kulcskérdésként jelentek meg a 2024-es brit és amerikai, valamint a 2023-as argentin választásokon.

Alkalmazkodás és ellenállóképesség

A kutatók szerint sürgős alkalmazkodási stratégiákra van szükség, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatását az élelmiszerellátásra. Ehhez hozzátartozik:

• Szezonális és többéves előrejelzések készítése, hogy a gazdák időben alkalmazkodjanak.

• Hosszú távú mezőgazdasági stratégiák, például öntözésfejlesztés és növényfajták váltása.

A megvalósítás azonban gazdasági, erőforrásbeli és politikai akadályokba ütközhet. A tanulmány szerzői szerint a kormányoknak és kutatóknak együtt kell dolgozniuk a leghatékonyabb megoldások azonosításán.

Ez a vizsgálat világosan mutatja: a klímaváltozás nem csak a jövő problémája – már most is formálja a piacokat, a mindennapi élelmiszereink árát és az asztalunkra kerülő ételek minőségét.

Kiemelt kép forrása: Stocksnap