Ahogy a klímaváltozás egyre gyakoribbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat, az emberek próbálnak hűsölni, ez pedig meredek energiaigénynövekedést okoz. Ugyanakkor a magas hőmérséklet éppen azokat az erőműveket gyengíti – különösen a hőerőműveket –, amelyek folyóvízre támaszkodnak a hűtéshez.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hőhullámok extrém nyomást helyeznek a kontinens villamosenergia-hálózatára, ezért sürgősen szükség van a rendszer rugalmasabbá tételére, valamint a megújulókra való átállás felgyorsítására – írja az Euronews.
Pawel Czyak, az Ember energiaügyi agytröszt európai igazgatója szerint a hőhullámok „kemény figyelmeztetésként” szolgálnak arra, hogy az európai energiarendszernek fel kell készülnie a szélsőséges hőmérsékletekre. A think tank elemzése szerint a júliusi hőhullám idején a hűtési igény meredek megugrása nyári csúcsra lökte a villamosenergia-fogyasztást. Spanyolországban körülbelül 14%-kal nőtt az áramfelhasználás. Franciaországban és Németországban szintén jelentős csúcsidős igénynövekedést rögzítettek.
A klímaberendezések a 90-es években szinte alig voltak jelen az EU-ban, ma viszont egyre elterjedtebbek. A légkondicionálók száma 1990-ben még 7 millió alatt volt, 2030-ra viszont meghaladhatja a 100 milliót.
Bár a háztartások energiafogyasztásán belül még csak 0,6%-ot tesz ki a légkondicionálás, Olaszország már most az EU messze legnagyobb használója, amely egyedül a teljes uniós légkondicionálási áramfogyasztás egyharmadát adja.

Az idei nyár során Európát ismét intenzív és kiterjedt hőhullámok sújtották. (Fotó: Unsplash)
A hőhullám nemcsak növeli a keresletet, hanem csökkenti bizonyos erőművek teljesítményét is. Több európai ország kénytelen volt ideiglenesen csökkenteni az atomerőművek teljesítményét, sőt egyes egységeket leállítani.
A június végi hőhullám során Franciaország 18 atomerőművéből 17-nél léptek életbe kapacitáskorlátozások. Az újabb hőhullám idején a Rhône és a Garonne folyó mentén is figyelmeztetések léptek életbe.
Ennek oka, hogy a reaktorok hűtéséhez folyóvízre van szükség. Ha a beérkező víz már eleve túl meleg, a hűtés nem hatékony, a visszabocsátott meleg víz pedig veszélyt jelent a folyók ökoszisztémájára. A kontinens villamosenergia-hálózata – amely alapvetően mérsékeltebb éghajlatra épült – hasonlóképp nehezen bírja a tartós magas hőmérsékletet. Idén júliusban Rómában, Firenzében, Bergamóban és Milánóban is áramkimaradások voltak, mivel a föld alatti kábelek túlmelegedtek és nem tudták leadni a hőt.
A napsütés hőséget hoz, ugyanakkor több napenergiát is jelent. 2025 júniusában minden eddiginél több napenergia termelődött az EU-ban – Hollandiában az áramtermelés 40%-át, Görögországban 35%-át adta a napenergia. A nagy mennyiségű napenergiatermelés éppen nappal, a legmagasabb légkondi-teljesítmény idején segített csökkenteni az áramhálózat terhelését.
Ugyanakkor nem minden megújuló viselkedik így hőhullám idején. Júliusban a szélenergia-termelés több országban drámai módon visszaesett, mert a rendkívül meleg időjárás szélcsendes körülményeket hozott. Finnországban a szélerőművek teljesítménye történelmi mélypontra zuhant, az Egyesült Királyságban pedig szerdán mindössze az áramtermelés 5%-át adta, miközben a földgáz részesedése több mint egyharmadra nőtt.
Ezek a szélsőségek jól mutatják: a napenergia egyre fontosabb szereplője az európai hőhullám-ellenálló hálózatnak, de önmagában egyik megújuló energiaforrás sem elég – energiatárolásra és intelligens, rugalmas hálózatokra is szükség van.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma