Ezt a dilemmát járta körül a MOL Talks podcast 15. adása, amelyben Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője beszélgetett Csontos-Tóth Anett EU-szabályozási vezetővel és Sverla Viktor stratégiai és fenntarthatósági igazgatóval.
A beszélgetés apropóját a vállalat kutatása adta. Az eredmények szerint a magyarok 70 százaléka úgy látja, hogy a klímaváltozás már most hatással van a mindennapi életre, és tízből négyen konkrét szorongást is átélnek emiatt.
A válaszadók kétharmada szerint az államnak aktívan ösztönöznie kellene a fenntartható üzemanyagok elterjedését, sőt, minden harmadik ember akár 10 százalékkal is többet fizetne a környezetbarát megoldásokért.
Sverla Viktor szerint az elmúlt években gyakran születtek olyan klímacélok, amelyek elszakadtak a gazdasági és technológiai realitástól. Ez nemcsak a vállalatok mozgásterét szűkítette, hanem bizonytalanságot is okozott.
Úgy látja, akkor lehet valódi előrelépést elérni, ha a szabályozás nem pusztán célokat ír elő, hanem figyelembe veszi a megvalósíthatóság kereteit is.
Csontos-Tóth Anett hozzátette: érzékelhető változás tapasztalható az uniós megközelítésben. Az utóbbi években a gazdasági szempontok újra megjelentek a szabályozásban, és az európai ipar versenyképessége ismét hangsúlyt kapott. Ennek ellenére az EU logikája még mindig szigorúbb, mint a világ többi részén: míg az USA és Kína inkább támogatásokkal és ösztönzőkkel él, addig Európa kötelező kvótákkal és szigorú célértékekkel dolgozik.
A két nagyhatalom példája jól mutatja a különbséget: Kína a világ legnagyobb beruházója a zöld technológiákban, ugyanakkor párhuzamosan növeli a fosszilis kapacitásait is.
Az EU ezzel szemben gyakran vagylagos logikát követ: vagy zöld, vagy nem – ami sokszor figyelmen kívül hagyja a tagállamok eltérő gazdasági és technológiai lehetőségeit.
A MOL szakértői szerint a fenntarthatóság nem egyszeri vállalás, hanem hosszú távú, fokozatos átmenet. Sverla Viktor kiemelte: a globális energiamix még évtizedekig tartalmazni fog fosszilis energiahordozókat, ezért a cél inkább azok arányának csökkentése lehet, nem pedig az azonnali kiiktatásuk.
A beszélgetés végén a résztvevők kitértek arra is, hogy milyen szerepe lehet az egyéneknek az átállásban. Az edukáció és a tudatos választás fontos, de önmagában nem elég. Az ösztönző rendszerek bizonyítottan hatékonyabbak – a palackvisszaváltás például éppen azért működik, mert környezetvédelmi cél mellett pénzügyi előnyt is kínál. Hasonló elvek mentén az energiafogyasztás csökkentése, az otthonok energiahatékonyságának javítása és a tudatos vásárlói döntések mind hozzájárulhatnak a közös célokhoz.
A szakértők egyetértettek abban, hogy igazi áttörést csak akkor lehet elérni, ha a szabályozók, a vállalatok és a fogyasztók egyszerre, egymást erősítve lépnek a fenntartható jövő irányába.
NRGreport
