Az 1970-es évek óta a napelemek ára több mint 99 százalékkal csökkent – ezzel egykor drága technológiából milliók által használt, elérhető energiaforrássá váltak, amelyek mára világszerte átformálták az energiapiacokat.
Az MIT kutatói 81 különálló újítást azonosítottak, amelyek 1970 óta csökkentették a PV-rendszerek árát – írja az euronews. Ezek az apró, de kulcsfontosságú lépések a panelen belüli technológiáktól – például a drága szilíciumveszteséget mérséklő drótfűrészeléstől – egészen a rendszerszintű javításokig, például az engedélyezési folyamatok felgyorsításáig, terjedtek.
Az áttörések nem csak a napenergia világából származtak: a félvezetőipar, a fémmegmunkálás, az üveggyártás és még a jogi reformok is meglepő módon hozzájárultak az árak leszorításához és a teljesítmény javításához.
Kostantsa Rangelova, az „Ember” energiakutató intézet globális villamosenergia-elemzője szerint ezek a fokozatos fejlesztések akkor a leghatékonyabbak, ha „magasabb szintű mechanizmusokkal – például a gyakorlat általi tanulással és a méretgazdaságossággal – kombinálódnak”. Ez azt jelenti, hogy a termelés felfutásával a kisebb nyereségek megsokszorozódnak, és látványos költségcsökkentéssé állnak össze.
„A történet arról, hogyan vált a napenergia a valaha volt legolcsóbb villamosenergia-forrássá – ahogy a Nemzetközi Energiaügynökség fogalmaz – tulajdonképpen folyamatos, rendszerszintű, apránkénti innovációk sorozata, amelyek új anyagokat, eszközöket és eljárásokat hoztak be, gyakran kombinálva ezeket a hatékonyság javítására és a költségek csökkentésére” – mondja Rangelova.
A költségcsökkenés kézzelfogható eredménye Európa áramtermelésében is látszik.
Idén júniusban történelmi mérföldkőhöz érkeztünk: a napenergia először termelt több áramot, mint bármely más forrás az Európai Unióban. Ez szimbolikus pillanat, amely egybeesik a tisztaenergia-beruházások rekordnövekedésével.
Világszinten tavaly mintegy 1,7 billió eurót fektettek be megújulókba – 685 milliárddal többet, mint fosszilis energiába. Szakértők szerint a szektor egy pozitív fordulóponthoz közelít: egy olyan ponthoz, amikor a kisebb változások gyors, visszafordíthatatlan növekedést indítanak el.
Miközben az offshore szélenergia ma 53 százalékkal olcsóbb, mint a fosszilis energiaforrások, a napenergia árzuhanása volt a legdrámaibb. Évtizedek kutatás-fejlesztése, a tömegtermelés és más iparágak tudásának átszivárgása juttatta el Európát oda, hogy a napenergia már nem csupán versenyez a fosszilisekkel, hanem a megújulók térnyerését vezeti.
Az 1970-es évek óta a napelemek ára több mint 99 százalékkal csökkent. (Fotó: Unsplash)
Az MIT kutatói szerint a múlt egyik legfontosabb tanulsága, hogy a valódi áttörések gyakran váratlan helyekről érkeznek. A következő költségcsökkentési hullám éppúgy múlhat folyamatokon, politikán és szoftvereken, mint anyagokon és hardveren.
A mesterséges intelligencia vezérelte tervezőeszközök, a gyorsabb telepítést lehetővé tévő robotok és a hálózatirányítással való jobb integráció újabb megtakarításokat és minőségjavulást hozhatnak.
„A tudásmegosztás, amit eddig a PV esetében láttunk, talán még csak a kezdet” – mondja Magdalena Klemun, a tanulmány társszerzője.
A nagyobb számítási kapacitás már ma is lehetővé teszi a távoli helyszínfelmérést és az automatizált műszaki ellenőrzést, amelyek lerövidíthetik a késedelmeket és csökkenthetik a költségeket.
Rangelova szerint a napenergia költségcsökkentési sikereinek másik kulcsa a modularitás: vagyis az olyan technológiák – például a napelemek – tervezése, amelyek kisebb, szabványosított, könnyen reprodukálható részekből állnak. Ez egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a gyártást és a telepítést.
„Ez már most is hozzájárul az akkumulátortechnológiák gyors költségcsökkenéséhez” – jegyzi meg.
Az MIT kutatói kiemelik: míg a napelem-technológiák többsége ipari óriások vagy kutatólaborok fejlesztése volt, addig a növekedést és fejlődést ösztönző rendszerszintű innovációk sokszor kormányzati kezdeményezésekből indultak.
„Ez a visszatekintő elemzés értékes tanulságokat kínál a jövőbeli stratégiához” – mondja Jessika Trancik, a tanulmány egyik szerzője. „Fontos látni azt is, hogy mely szomszédos ágazatok tudják támogatni egy adott technológia fejlődését.”
Más szóval: fenn kell tartani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy a napenergia magába szívja a különféle újításokat – és biztosítani kell, hogy a következő ugrás legalább annyira átütő legyen, mint az eddigiek.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
