Kína gyorsabban telepít napelemeket, mint bármely más ország a világon, és ez a hatalmas befektetés már elkezdett megtérülni – írja az Euronews. Egy csütörtökön közzétett tanulmány szerint az ország kibocsátása 2025 első hat hónapjában 1%-kal csökkent az előző évhez képest, folytatva a 2024 márciusában indult trendet. Ez arra utal, hogy a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója a vártnál korábban érheti el a kibocsátási csúcsot, bár a klímaváltozás lassításához ennél jóval nagyobb mértékű csökkentésre lesz szükség.
A Kínai Energia- és Légszennyezés-kutató Központ (CREA) finn elemzője, Lauri Myllyvirta szerint a karbonsemlegesség 2060-as eléréséhez az országnak átlagosan évi 3%-kal kellene mérsékelnie kibocsátását a következő 35 évben. „Kínának mielőbb el kell érnie ezt a 3%-os csökkenést” – hangsúlyozta.
Kína gyorsabban telepít napelemeket, mint bármely más ország a világon. (Fotó: Pexels)
A kínai kibocsátás korábban is csökkent már gazdasági lassulások idején, de ezúttal más a helyzet. Az ország villamosenergia-igénye ugyanis 3,7%-kal nőtt 2025 első felében, a nap-, szél- és nukleáris energia termelésének növekedése azonban ennél is gyorsabb volt, így összességében csökkenni tudott a kibocsátás.
„Most először beszélhetünk Kínában strukturális csökkenő trendről” – állapította meg Myllyvirta a Carbon Brief elemzésében.
Kína 2025 első hat hónapjában 212 gigawattnyi napelemkapacitást telepített, ami meghaladja az Egyesült Államok teljes, 2024 végén mért 178 gigawattos kapacitását. A napenergia-termelés mára megelőzte a vízenergiát, és várhatóan még az idén a szélenergiát is felülmúlja, ezzel az ország legnagyobb tisztaenergia-forrásává válva. Az év első felében további 51 gigawattnyi szélerőmű-kapacitás is hozzáadódott a hálózathoz.
Li Shuo, az Asia Society Policy Institute pekingi klímaközpontjának igazgatója a kibocsátás tetőzését a globális klímavédelem szempontjából történelmi fordulópontnak nevezte.
„Ez globális jelentőségű pillanat, amely ritka reménysugarat jelent a borús klímakilátások közepette” – írta, hozzátéve: mindez bizonyítja, hogy egy ország csökkentheti kibocsátását gazdasági növekedés mellett is. Ugyanakkor figyelmeztetett: Kína szénfüggősége továbbra is komoly akadály, és a gazdaság szerkezetének kevésbé erőforrás-igényes ágazatok felé kell elmozdulnia.
A tibeti fennsíkon a horizontig nyúlnak a napelemek, amelyeket fehér, kétszintes vezérlőépületek szakítanak meg. A sivatagos területen a napelempark nemcsak áramot termel, hanem átalakította a tájat is: a panelek szélfogóként csökkentik a por és homok terjedését, lassítják a talaj párolgását, így a növényzet meg tud telepedni. A helyiek „fotovoltaikus juhoknak” nevezett állatai a napelemek között legelnek.
„Ez minden szinten nyertes helyzet” – mondta Wang Anwei, a Hainan prefektúra energiahivatalának vezetője. – „Felül a vállalatok áramot termelnek, alul fű nő, a falusiak pedig a napelemek között legeltethetik nyájaikat.”
A terület kétharmadán már üzemelnek a panelek, a kész részekből áram is áramlik a hálózatba. A teljes projekt elkészültekor több mint 7 millió napelempanel fogja ellátni energiával mintegy 5 millió háztartást. A fejlesztést, sok más kínai naperőműhöz és szélerőműhöz hasonlóan, az ország ritkábban lakott nyugati részén építették, így a fő kihívás az áram eljuttatása a keleti ipari központokba.
A megoldás része az országot átszelő új távvezetékek építése. Már működik egy összeköttetés Csinghaj és Honan tartomány között, és további két vezeték is tervezés alatt áll, köztük egy, amely a délkeleti Kuangtung tartományba, az ország másik sarkába vezet majd.
Myllyvirta rámutatott: a kihasználtságot jelenleg a villamosenergia-hálózat merev működése korlátozza, amelyet eredetileg a szénalapú, stabil teljesítményű erőművekre szabtak, nem pedig a kiszámíthatatlanabb nap- és szélenergiára. „A döntéshozók már felismerték a problémát, de komoly változtatásokra van szükség mind a szénerőművek működésében, mind a hálózat irányításában. Ez nem kis feladat” – mondta.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma
