A növekvő hőmérsékletek és a gyarapodó népesség miatt az édesvíz egyre értékesebb erőforrássá válik. A kutatók ezért fordulnak a fejünk felett lebegő óriási vízkészlethez: a Föld légköre körülbelül 13 000 köbkilométernyi vízpárát tartalmaz, ami hatszorosa a bolygó összes folyóvizének.
A hagyományos vízgyűjtő rendszerek nagyrészt kőolajszármazékú műanyagokra épülnek, amelyek környezeti problémákat vetnek fel és korlátozzák az alkalmazhatóságot.
A texasi kutatócsoport – Guihua Yu anyagtudós vezetésével – más utat választott: természetes biopolimereket használt, amelyek könnyen hozzáférhetők hulladékáramokból – közölte a happyeconews.

A mérnöki munka itt nem állt meg: speciális kémiai csoportokat is beépítettek, amelyek javítják a vízvisszatartást, ugyanakkor lehetővé teszik a víz leadását alacsonyabb hőmérsékleten. (Fotó: Pixabay)
Az új hidrogél három szénhidrát-molekulát ötvöz: növényekből származó cellulózt és keményítőt, valamint rákfélék páncéljából kivont kitozánt. Így az élelmiszer-hulladék víztermelő anyaggá alakul át. A teljesítményt lítium-klorid sóval fokozzák, amely jelentősen növeli a vízmegkötő kapacitást.
A mérnöki munka itt nem állt meg: speciális kémiai csoportokat is beépítettek, amelyek javítják a vízvisszatartást, ugyanakkor lehetővé teszik a víz leadását alacsonyabb hőmérsékleten. Ez nagyságrendekkel energiahatékonyabbá teszi a rendszert a korábbi technológiáknál.
A laboratóriumi tesztek során a cellulóz-alapú hidrogél bizonyult a legerősebbnek: a legnagyobb vízfelvételt mutatta, és a megkötött víz 95%-át képes volt leadni már 60 °C-on – míg a régebbi rendszerekhez jóval magasabb hőmérséklet kellett.
A valós körülmények között végzett hatnapos kísérlet is igazolta az eredményeket. A kutatók váltogatták az éjszakai nedvességbefogást és a nappali hevítést, a hidrogélből pedig minden ciklus után tiszta vízgőzt nyertek, amit üvegfelületen csapattak le.
Az eredmények minden várakozást felülmúltak: egy kilogramm hidrogél naponta 14,19 liter tiszta vizet adott, szemben a jelenlegi, drága ipari szorbensek 1,5 literével.
Ez a kiemelkedő hatékonyság, az alacsony energiaigény és a természetes alapanyagok együtt teszik a hidrogélt ígéretes, széles körben alkalmazható megoldássá – különösen hálózaton kívüli közösségekben, katasztrófahelyzetekben és decentralizált vízellátásban.
Ez a megoldás különösen előnyös, mert a legnagyobb vízpára-tartalék épp a melegebb időszakokban érhető el – vagyis akkor, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük van rá.
A texasi kutatócsoport már dolgozik a tömegtermelési módszereken és a kereskedelmi rendszerek kialakításán, miközben a bioalapú gélek gazdaságossága is ígéretes, hiszen olcsó, hulladékból származó anyagokra épülnek, így a fejlődő régiókban is elérhetők lehetnek. Emellett a technológia környezeti haszonnal is jár: az élelmiszer-hulladék és más természetes anyagok újrahasznosítása csökkenti a műanyagok használatát, és a körforgásos gazdaság részévé teszi a víztermelést.
Ahogy a klímaváltozás világszerte súlyosbítja a vízhiányt, a hidrogél-alapú vízgyűjtés valódi reményt jelenthet: a levegő nedvességét megbízható vízforrássá alakítja, fenntartható megoldást kínálva a vízhez való hozzáférés globális válságára.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma