A teszt előtt a felek abban állapodtak meg, hogy a szállítás során fokozatosan növelik a nyomást és a szivattyúk számát, így elérve a maximális szállítási teljesítményt, amit a teszt teljes időtartama alatt fenn is tartanak. A cél az volt, hogy közösen megvizsgáljuk, hogy a rendszer hosszabb ideig képes-e stabilan, maximális kapacitással működni. Ehhez képest a horvát partner közvetlenül a teszt előtt arról tájékoztatott, hogy a legnagyobb teljesítményt csak egy órán keresztül tudják biztosítani, majd vissza kell venniük a nyomást. Ez jelentősen eltért a korábban közösen elfogadott tervtől, és megnehezíti a teszt eredményeinek objektív értékelését.
Ezt követően, a tesztelés megkezdése után alig 30 perc után a horvát partner vállalat áramellátási hibára hivatkozva leállította a szállítást és a rendszer több mint egy órán keresztül állt. Újraindulás után is akadt fennakadás, ugyanis a szállítás során nyomáskiesés is jelentkezett a horvát oldalon, és a horvát fél kérte a MOL-t a vezetéki nyomás csökkentését, mely után alacsony nyomással és teljesítménnyel tudott működni a vezeték horvátországi szakasza.
A MOL és a Janaf régóta vizsgálja a csővezeték horvát szakaszának kapacitását. Korábban több kisebb tesztet végeztek a felek és idén szeptemberben indult egy átfogó több hónapos, nagy mennyiségeket szállító tesztidőszak, melynek során arra kíváncsiak a vállalatok, hogy mennyi kőolajat képes stabilan és hosszútávon szállítani a déli vezeték.
„Hangsúlyozzuk, nagyon fontos szerepet tölt be az Adria-vezeték Közép-Európa ellátásában, de ahhoz, hogy a jelenlegi, kisegítőnél nagyobb szerepet kapjon, először tisztán kell látni, mire képes és milyen állapotban van az Adria-vezeték horvát szakasza, és mi kell ahhoz, hogy képes legyen az év minden napján akár 40.000 tonna kőolaj szállítására” – áll a MOL közleményében.
A vezeték fontosságát támasztja alá az is, hogy a háború kitörése előtt 170 millió dollárt költöttünk az alternatív, déli infrastruktúra fejlesztésére és a keleti útvonallal szembeni egyoldalú függőség csökkentésére. És 2022 óta további százmillió dollárokat fordítottunk a kőolaj-diverzifikációra, de az átállás nem csak finomítói technológia kérdése: tisztán kell látni, hogy milyen állapotban van és mire képes az Adria-vezeték. Ahhoz, hogy a déli ellátási útvonal teljesértékű legyen, a horvát szakaszon is el kell érni a napi 40 ezer vagy évi 14 millió tonnás kőolajszállítási kapacitást. Ez a mennyiség kell ahhoz, hogy – a finomítói karbantartási munkák és az érintett országok stratégiai kőolajkészlet-cseréi mellett is – biztonságban legyen a régió. A vállalat kitart az álláspontja mellett: két olyan, kereskedelmileg is versenyképes és műszakilag is teljesértékű vezetékre van szükség, amely megbízhatóan képes a régió ellátáshoz szükséges mennyiség leszállítására.
Kiemelt kép forrása: MOL-csoport
NRGreport
