A 16 megawattos (MW) rendszer a dél-kínai Beihai városában, a Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen készült el. A következő hetekben a turbinát vontatással a tengerbe, 50 méternél mélyebb vizekre szállítják, ahol tesztelik, majd a hálózathoz csatlakoztatják és kereskedelmi használatba helyezik – írja az Interesting Engineering.
A rendszer minden egyes elemét – beleértve a horgonyzási kábeleket, a hajtóműveket és a ballasztszabályozó rendszert – Kínában tervezték és gyártották.
Ez jól mutatja az ország azon törekvését, hogy a stratégiailag kulcsfontosságú technológiák terén önellátóvá váljon, és ezzel megerősítse pozícióját a tiszta energiaforrásokra épülő jövőben.
A South China Morning Post beszámolója szerint a szélturbina rotora 252 méter átmérőjű, ami új világrekordnak számít. A teljes rendszer évente 44,7 millió kilowattóra (kWh) villamos energiát képes előállítani – ez nagyjából 4000 háztartás éves energiafogyasztásának felel meg.
A hatalmas szerkezet egy félig merülő platformra épül, amely Kína első dinamikus ballasztrendszerével van felszerelve.
A platform automatikusan képes reagálni a változó szél- és hullámviszonyokra, a tartályaiban lévő víz ki- és bepumpálásával állítva be a stabilitást. Ez a technológia jelentősen csökkenti a dőlést, megelőzi a leállásokat, és növeli a biztonságot és a hatékonyságot a zord tengeri környezetben.
A következő fázisban a turbinát a parttól távolabbra, mélyebb vizekbe vontatják, ahol elvégzik az utolsó teszteket, majd a hálózatra kötik. A projekt mögött álló China Three Gorges Corporation szerint ez kulcsfontosságú lépés, mivel a lebegő platformok segítségével erősebb és egyenletesebb szelek érhetők el a partoktól távol – ott, ahol a fix alapozás már nem megvalósítható.
A China Three Gorges Corporation, a világ legnagyobb vízerőmű-fejlesztője és -üzemeltetője, a Három-szurdok-gát építésével vált világhírűvé – ez a létesítmény a világ legnagyobb vízerőműve. A vállalat most ezt a szakértelmet terjeszti ki a tengeri szélenergia területére.
A tengeri szélerőművek egyre fontosabb szerepet játszanak Kína energiastratégiájában. Hszi Csin-ping elnök a 2025 júliusában tartott gazdasági értekezleten a tengeri szélenergiát „a tengerparti gazdaság magas színvonalú fejlődésének” kulcsfontosságú motorjaként nevezte meg.
A kezdeményezés Kína azon törekvésének része, hogy csökkentse fosszilisenergia-függőségét. Az ország célja, hogy 2030 előtt tetőztesse CO₂-kibocsátását, és 2060-ra karbonsemlegessé váljon. A szakértők szerint Kína szerepe kulcsfontosságú a globális klímaváltozás elleni küzdelemben: 2015 óta a világ CO₂-kibocsátás-növekedésének 90 százaléka Kínához köthető, és az ország ma a globális emissziók egyharmadáért felelős.
A Párizsi Klímaegyezmény, amely 2016 novemberében lépett hatályba, célja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsa, miközben átlátható jelentéstételt, nemzeti klímatervet, pénzügyi támogatást és ötévente szigorodó vállalásokat ír elő. Kína most azzal, hogy a világ legnagyobb lebegő szélturbináját állítja üzembe, egyértelmű üzenetet küld: vezető szerepet kíván betölteni a tiszta energiára való átállásban.
Kiemelt kép forrása: CRRC
Devenyi Dalma
