A nyári hőhullámok, aszályok és árvizek 2029-ig 126 milliárd eurós veszteséget okoznak az Európai Unió gazdaságának – derül ki a Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank közgazdászainak közös tanulmányából. A kutatást Dr. Sehrish Usman vezette. A nyár folyamán az EU-régiók negyedét érintették szélsőséges időjárási események, amelyek már 2025-ben is legalább 43 milliárd eurós közvetlen kárt okoztak. Ez az EU gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát emésztette fel 2024-ben – írja az Euronews.
Usman kiemeli:
„A szélsőséges időjárás valódi költségei lassan kerülnek felszínre, mivel az események hatása az emberek életén és megélhetésén keresztül sokféle csatornán át gyűrűzik tovább. A hivatalos becslések gyakran késve érkeznek.”
A mostani gyorsjelentés még nem esett át a szakmai lektoráláson, de a következtetések szoros összefüggésben állnak egy korábbi, tudományos folyóiratban publikált tanulmánnyal.
A nyár folyamán az EU-régiók negyedét érintették szélsőséges időjárási események, amelyek már 2025-ben is legalább 43 milliárd eurós közvetlen kárt okoztak. Ez az EU gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát emésztette fel 2024-ben. (Fotó: Unsplash)
A vizsgálat nemcsak az elpusztult infrastruktúrát és épületeket vette számba, hanem azokat a „rejtett költségeket” is, amelyek idővel sokszorozódnak: turisztikai bevételek kiesése, termelékenység-csökkenés, ellátási láncok megszakadása.
Összesen 96 régióban volt hőhullám, 195-ben aszály, 53-ban pedig árvíz.
Az európai országok gazdaságát egyre súlyosabban érintik a szélsőséges időjárási események, és a következő években a veszteségek drámai növekedésére lehet számítani. Olaszországban például a szakértők szerint 2025-ben 11,9 milliárd eurós kár várható, amely 2029-re már 34,2 milliárd euróra nőhet. Franciaországban az azonnali veszteségek 10,1 milliárd eurót tesznek ki, és az évtized végére 33,9 milliárdra emelkedhetnek.
Spanyolországban a helyzet különösen kritikus: az országot mindhárom típusú szélsőséges esemény sújtja, a veszteségek 2025-ben 12,2 milliárd euróra rúgnak, és 2029-re 34,8 milliárd euróra emelkedhetnek.
A kisebb gazdaságok, mint Málta, Ciprus vagy Bulgária esetében a károk relatív mértéke kiemelkedően magas: az azonnali veszteségek meghaladták a bruttó hozzáadott érték (GVA) 1 százalékát. Észak- és Közép-Európában, például Németországban, Svédországban vagy Dániában az arányos kár ugyan alacsonyabb, de a kutatók szerint az események gyakorisága és intenzitása folyamatosan növekszik. A trendek egyértelműen jelzik, hogy az európai gazdaságok egyre érzékenyebbek a klímaváltozás okozta extrém időjárásra, és a következő években a veszteségek jelentős mértékben emelkedhetnek.
Összességében a 2024-es extrém időjárás az EU gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát emésztette fel, ez 2029-re 0,78 százalékra nőhet – a tanulmány szerint ez már „gazdaságilag is jelentős” veszteség.
Észak- és Közép-Európában (például Németországban, Svédországban, Dániában) alacsonyabb az arányos kár, de a kutatók szerint az események gyakorisága és intenzitása egyre növekszik. (Fotó: Unsplash)
A kutatók hangsúlyozzák: a becslések valószínűleg konzervatívak. Nem számoltak például az egyidejűleg jelentkező események – aszály és hőhullám – összetett hatásaival, sem az olyan katasztrófákkal, mint az erdőtüzek, jégesők vagy viharok.
A jelentés szerint a klímakatasztrófák költségei „messze túlmutatnak az egyszerű károk és pusztítás mérésén”, amelyet gyakran a biztosítók használnak.
A tanulmány világossá teszi: a szélsőséges időjárás már nem a jövő problémája, hanem a jelen gazdasági valósága.
Usman szerint:
„A gyorsan elérhető hatásbecslések segítenek a döntéshozóknak a támogatások célzásában és az alkalmazkodási stratégiák kialakításában, miközben az események hatásai még zajlanak.”
A kutatók sürgetik a kibocsátások csökkentését, valamint fokozott beruházásokat az alkalmazkodásba: városi hővédelmi intézkedések, vízgazdálkodási reformok. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az alkalmazkodás költséges, és nem mindig a leghatékonyabb közpénzfelhasználás – ezért pontosabb gazdasági elemzésekre van szükség a társadalmilag igazságos és hatékony klímapolitikák kidolgozásához.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
