A szabotázs megelőzése egy több ezer kilométeres, tengeralatti és föld feletti vezeték- és kábeltenger esetében óriási kihívás. Európa vezetőinek most minden eddiginél jobban kell készülniük a lehetőségre, hogy a hibrid hadviselés a gáz- és áramellátást is célba veszi – írják.
Ahogy a hőmérséklet csökken, a térségben egyre több az orosz hibrid támadásként azonosított incidens – olyan agresszív lépések, amelyek nem váltanak ki NATO-katonai választ, ugyanakkor aláássák az európai biztonságot.
Az elmúlt hetekben több drónbetörést is Moszkvának tulajdonítanak: dán és norvég repülőtereket kellett lezárni, drónokat észleltek a dán Északi-tengeri olajmezők felett, Lengyelország pedig lelőtt több azonosítatlan légi eszközt. Szeptember 19-én orosz vadászgépek sértették meg Észtország légterét.
A Center for European Policy Analysis szerint szeptember 9-e óta legalább 38 újabb incidens történt Skandináviában, Belgiumban és a balti államokban. Ezek között nemcsak dróntámadások, hanem hajók navigációs rendszerének zavarása, kibertámadások és infrastruktúra-szabotázs is szerepel.
Moszkva tagadja a vádakat, de hírszerzési jelentések szerint a drónok egy része orosz tankhajókról indult Európa partjai közelében.
Bár a legutóbbi hibrid támadások nem közvetlenül az energiainfrastruktúrát érték, a Reuters szerint a helyzet aggasztó. Az orosz és ukrán energiacsaták felerősödése – orosz légicsapások ukrán gázlétesítmények ellen, illetve ukrán dróntámadások orosz finomítókra – mind azt jelzik, hogy az energiatermékek a háború közvetlen eszközeivé váltak.
A kontinens gáz- és áramellátása jelenleg kényes egyensúlyban van, így bármilyen szabotázs árrobbanáshoz és fűtési költségnövekedéshez vezethet.
Nem példa nélküli a helyzet: 2024 karácsonyán az Eagle S nevű orosz tankhajó horgonya elszakította az észt–finn Estlink-2 áramkábelt, országos vészhelyzetet okozva. Egy évvel korábban pedig egy orosz hajó megrongálta a Balticconnector gázvezetéket. A digitális támadások is egyre gyakoribbak. 2022 februárjában, Ukrajna megtámadásának napján, egy orosz eredetű kibertámadás a ViaSat hálózatát bénította meg, ami miatt a német Enercon 5800 szélturbináját veszítette el a távfelügyeletből.
A válasz arra, hogy Európa készen áll-e az energiarendszert érő hibrid támadásokra, a Reuters szerint: szinte biztosan nem. Bár a NATO és az uniós tagállamok növelték a védelmi jelenlétet a Balti-tengeren (Baltic Sentry program), és tervezik az úgynevezett „drónfal” kiépítését az EU keleti határán, az infrastruktúra továbbra is sérülékeny.
„Tény, hogy az utóbbi hónapokban nőtt a védekezési erőfeszítés, különösen a balti és skandináv térségekben” – mondta Henning Gloystein, az Eurasia Group energiaipari igazgatója. „De továbbra is vannak hiányosságok.”
A szakértők szerint Európa nem képes 24/7 megfigyelésre az egész hálózat felett, így a legfontosabb a forrásdiverzifikáció:
Az EU már egyszer sikerrel reagált: a 2022-es orosz invázió után rekordgyorsasággal váltott át LNG-importokra, kiváltva az orosz csővezetékes gázt. Ám ez óriási gazdasági költséggel járt.
Most az orosz hibrid hadviselés új veszélyt jelent – nemcsak kormányokra, hanem háztartások millióira. Ha Moszkva az energiainfrastruktúrát támadja a tél közepén, az komoly ellátási zavarokhoz és ársokkhoz vezethet.
A védekezéshez kormányzati és iparági összefogásra, valamint jelentős beruházásokra lesz szükség.
És a Reuters felhívja a figyelmet: az idő sürget, és a tél közeleg.
Kiemelt kép forrása: X / President of Russia
S.Rita
