Három éve nagy hírveréssel adták át a Zalában lévő teszthelyszínt, ami az oválpályával, a mesterségesen kialakított városkájával és a változatos útfelületeivel remek próbalehetőség az autógyárak fejlesztési részlegeinek.
A létjogosultsága egyértelmű: pár éve már megkerülhetetlenné váltak az autókban a vezetési-segédek (ADAS) és az önvezetés is forró téma.
Az utóbbi terület kezd háttérbe szorulni, mert sorra szűnnek meg az autógyárak által futtatott, nagy reményekkel indult projektek. Ennek oka, hogy ebben az üzletágban – kis túlzással – számolatlanul kell a dollármilliárdokat költeni, miközben az eredmények csak lassan érkeznek.
Ezért csak olyan nagyvállalatok, mint a Google tulajdonában lévő Waymo, az Uber és pár kínai óriás tudja finanszírozni a folyamatos kutatást – és persze a Tesla.
Az ország délnyugati sarkában lévő tesztpálya ebben is segítséget nyújt; ezen felül számos autóipari fejlesztés kipróbálását teszi lehetővé. Ez jól illeszkedik az autógyártást és az autóipart támogató hazai irányvonalba. Főleg azt tudva, hogy a kutatás-fejlesztési részlegek felépítése jóval hosszadalmasabb folyamat, mint a gyárak megépítése. Ezen felül ennek a részterületnek az elköltöztetése nagyságrendekkel körülményesebb és nehezebb, mint az összeszerelést végző gyáré.
A K+F vonalon az emberi tényező a kulcskérdés, amely terén itthon elég jól állunk. Az efféle kutatóközpontok idevonzásában sokat segít a kiváló hazai szürkeállomány és a jó hírű egyetemek párosítása.
Erre elég sokan építenek, ezért működtet itthon fejlesztési részleget a Bosch, a Knorr-Bremse, a Rolls-Royce repülőgép-hajtóműves részlege és még sokan mások. A tesztpálya is ezt az utat járja: nekik a Győri Egyetem a partnerük.
Első pillantásra nincs túl sok köze az energiákhoz a Zalaegerszegen működő tesztpályának. De ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor sok érdekességet találni ezen a téren is. (Fotó: AVL ZalaZone)
Érdemes egy picit elmélyedni a ZalaZone mögött álló osztrák vállalat történelmében és működésében, mert jó kitekintést biztosít az autóiparra is. Az első időkben IBL néven futó céget Prof. Dr. Hans List alapította Grazban.
Ferdinand Porschéhoz hasonlóan ez a vállalkozás is mérnöki irodaként működött, azaz bértervezésekből éltek.
Az első munkájuk dízelmotor-fejlesztés volt – ez érthető, mivel 1948-ban indult a vállalkozás. Rá négy esztendőre vette fel a mai nevet, ami mögött az Anstalt für Verbrennungskraftmaschinen List szavak találhatók. Ez „List Belsőégésű Motorok Intézetének” fordítható. Ennek rövidítése az AVL. A különféle motorok fejlesztése volt a fő termékvonaluk, de idővel a tesztelésre kezdtek fókuszálni. Ez annyit jelent, hogy a különféle tesztpadok gyártásában megkerülhetetlenné váltak.
Megalapították motorsport-részlegüket is. Ennek a területnek nagy lökést adott az ezen téren élen járó, versenymotor-alkatrészek gyártására specializálódott Schrick megvétele. A lényeg, hogy számos F1-es, NASCAR- és sportkocsi-csapat használja a méregdrága tesztpadjaikat és mérnökcsapataik szaktudását.
Érdekesség, hogy ennek a részlegnek a vezetője Ellen Lohr.
A német hölgy a Német Túrakocsi-bajnokság (DTM) legjobb éveiben versenyzett, és futamgyőzelmet is szerzett az igen kemény mezőnyben. Később a kamionversenyzésben és a Dakaron is kamatoztatta a tehetségét, szóval egy hozzáértő és hiteles személy tölti be a vezető pozíciót.
Az AVL a jelek szerint nem ragadt le a bevált termékvonalnál, hanem teljesen nyitott az új energiaformákra is. Az elektromos hajtások tesztelése rég megoldott náluk, hasonló a helyzet a hibrid (HEV) és a tölthető hibrid (PHEV) rendszerekkel.
Sokan csak a villanyban „hisznek” (BEV), mint egyetlen lehetőségben a belső égésű motorokkal szemben.
A hidrogén terén nem csak a kanadai Ballard Intézet és a Toyota mozog – jóval többen kutatnak ezen a területen. Az ő kiszolgálásukra és a saját fejlesztéseik kipróbálására nyitották meg Grazban három éve az üzemanyagcellák és azok elemeinek tesztelésére, valamint fejlesztésére szolgáló részlegüket. Itt vizsgálható a cella kulcsrésze is, ami szétválasztja az elektronokat és a protonokat.
A mérnöki szolgáltatások végzése a jelek szerint igen jó üzlet. A grazi központú vállalat 12 ezer feletti dolgozói létszámmal, több mint kilencven telephellyel tavaly valamivel 2 milliárd euró fölötti bevételt ért el. Az óriásvállalat munkatársainak 67 százaléka tudós vagy mérnök, és bevételeinek 11 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
Kiemelt kép forrása: AVL ZalaZone
Benedek Attila
