A Daikin Europe hivatalosan is megnyitotta új Kutatási és Fejlesztési Központját (EDC) Gentben, Belgiumban, ahol bemutatta a világ első karbonsemleges, természetes hűtőközeggel működő hőszivattyúját. A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű K+F komplexum a Daikin globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén. A vállalat teljes termékkínálatát tekintve 80%-ra növelte az újrahasznosíthatóságot.

A Daikin erősítette jelenlétét Európában, és a belgiumi Gentben egy új kutatás-fejlesztési központot adott át. A 14 emeletes irodaházból és 6 emeletes tesztépületből álló komplexum közel nulla energiaigényű (nZEB) szabvány szerint épült, és fejlesztési központként szolgál Európa, a Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régió számára. Ezenkívül a vállalatcsoport globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén.

A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű komplexum 23 fejlett tesztkamrával rendelkezik, az egyik például egy olyan hűtőkamra, amelyben akár -40 Celsius-fokos állandó hőmérséklet és 100%-os páratartalom mellett tesztelik és elemzik a hőszivattyúkat.

Helyet kapott itt egy hangszigetelt terem is, amelyben a hőszivattyúk zajszintjének további csökkentésén dolgoznak, továbbá egy olyan anyagvizsgáló laboratórium, amelyben az egyes komponensek terhelés alatti viselkedését elemzik. A tesztközpontban egy EMC-laboratórium is megtalálható, amely az elektromágneses összeférhetőséget vizsgálja, hogy a hőszivattyúk megbízhatóan működjenek a környezetből érkező elektromágneses hatások mellett is, továbbá ne zavarják más készülékek működését.

A Daikin Europe hivatalosan is megnyitotta új Kutatási és Fejlesztési Központját (EDC) Gentben, Belgiumban, ahol bemutatta a világ első karbonsemleges, természetes hűtőközeggel működő hőszivattyúját. (Fotó: Daikin)

Világújdonság: karbonsemleges hőszivattyút mutatott be a Daikin Europe

Az új genti K+F központban a Daikin részleteiben is bemutatta a világ első, természetes hűtőközeggel működő, 1-es GWP értékű hőszivattyúját, a Daikin VRV CO2-t. A klímákban és egyéb hőszivattyús rendszerekben alkalmazott hűtőközegek GWP- (globális felmelegedési potenciál) értéke azt mutatja, mennyivel járulna hozzá egy hűtőközeg a globális felmelegedéshez, amennyiben a környezetbe kerülne.

A hőszivattyúkban jelenleg minden gyártó által használatos R32-es hűtőközeg GWP-je 675, ami azt jelenti, hogy 1 kg R32 kibocsátása a globális felmelegedés szempontjából 675-ször nagyobb üvegházhatású potenciállal bír, mint ugyanannyi szén-dioxid (CO₂) kibocsátása.

A Daikin most bemutatott VRV hőszivattyúja a jelenleg használatos két legelterjedtebb hűtőközeg, az R410A GWP-jének 2088-ad, míg az R32 GWP értékének pontosan 675-öd részével rendelkezik, ugyanis a hűtőközeg maga a CO2, egy természetes anyag, amelynek GWP-je 1. Az alacsony GWP-érték mellett a CO₂ (típusjele az R744) hűtőközegnek további előnye, hogy A1 biztonsági osztályba tartozik, vagyis nem mérgező a normál használat során, és biztonságos, hiszen nem gyúlékony, tehát nem gyullad be még szikrától vagy hőhatástól sem. Ez a készülék nem prototípus, hanem már kereskedelmi forgalomban is kapható: az első Daikin VRV CO₂ készülék kültéri egysége 28 kW-os, míg a beltéri egységek négy teljesítményszinten, 4, 5, továbbá 6,3 és 8 kW teljesítménnyel rendelhetők.

Hőszivattyúk újrahasznosítása: közel az elméleti maximum

A Daikin évtizedek óta dolgozik azon, hogy az általa gyártott és forgalmazott lakossági és ipari hőszivattyúk minél nagyobb arányban készüljenek újrafelhasználható anyagból, illetve minél nagyobb legyen az alapanyagok visszaforgatása a körforgásos modellbe. Jelenleg egy hőszivattyús készüléknél – típustól és országtól függően – az újrahasznosítás elméleti maximuma 90%.

A teljes termékkínálatra vonatkozóan a Daikin már most 80%-os értéken áll – ez a szám az életciklusuk végére jutó anyagok, például fémek, műanyagok és hűtőközegek visszanyerhetőségét jelzi.

A Daikin berendezések esetében a külső fémburkolatokat (acél vagy alumínium) visszaolvasztják, a hőcserélőkből (alumínium és réz) tiszta alapanyagot nyernek, a kompresszorok fémrészeit újrahasználják, egyes kísérleti programok pedig a kompresszorok felújítását is vizsgálják. A műanyag elemeket, például a ventilátorlapátokat, aprítják és új komponensekké dolgozzák fel, a vezérlőegységek (például áramkörök) esetében pedig részleges újrahasználat és javítás folyik.

A hűtőközegek visszanyerésére, regenerálására és újrahasznosítására 2019-ben „Loop by Daikin” néven külön programot indított a vállalat. A klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegeket – R-410A, R-134a és R-32 – visszanyerik, megtisztítják annak érdekében, hogy az eredetivel megegyező minőségű legyen, és új VRV-rendszerekben vagy kereskedelmi, ipari hűtőgépekben használják fel újra.

A program indulása óta évente mintegy 400 000 kg új hűtőközeggel kevesebbet állít elő a Daikin, így körülbelül 3590 tonna CO2 kibocsátását takarítja meg.

„A most átadott genti K+F központban a Daikin olyan hőszivattyús megoldásokat fejleszt az európai szabványoknak megfelelően, amelyek segítik Európa átállását a fosszilis tüzelőanyagokról az elektrifikált és energiahatékony fűtési és hűtési rendszerekre. A kereskedelmi forgalomba kerülő CO2 hűtőközeget használó hőszivattyú igazi technológiai áttörés, jelentőségét az első elektromos autók piaci megjelenéséhez lehet mérni. A Daikin az újrahasznosításban is előrelép: élettartamuk végén nemcsak a nagy gépek, de a 18–20 éves lakossági készülékek is újra értékes alapanyaggá válhatnak, miközben a bennük lévő hűtőközegeket visszanyerjük, és újra felhasználjuk a körforgásos modellben” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Kiemelt kép forrása: Daikin