A 26 uniós tagállam közül a papír és a karton adta a csomagolási hulladék legnagyobb részét – 14 országban ez meghaladta a 40 százalékot, írja az Euronews. Emellett 15,8 millió tonna műanyag (a teljes mennyiség 19,8 százaléka), 15 millió tonna üveg (18,8 százalék) és 12,6 millió tonna fa (15,8 százalék) hulladék keletkezett.
A fennmaradó részt 3,9 millió tonna fém (4,9 százalék) és 0,2 millió tonna egyéb anyag (0,2 százalék) tette ki.
Az egy főre jutó csomagolási hulladék tekintetében Írország, Olaszország, Németország és Luxemburg termelte a legtöbbet – mindegyik országban 200 kilogramm felett volt ez az érték. Ugyanakkor ezek az országok az újrahasznosításban is élen jártak: Olaszország vezette a listát 162,2 kilogramm újrahasznosított hulladékkal egy főre vetítve, őt követte Németország (149,3 kg), Luxemburg (132,4 kg) és Írország (131,6 kg).
Ezzel szemben Horvátország (42,3 kg), Románia (48,5 kg) és Bulgária (47,2 kg) újrahasznosították a legkevesebb csomagolási hulladékot. Utóbbi két ország egyben a legkevesebb csomagolási hulladékot is termelte – Bulgária 100 kilogramm alatt, míg Horvátország 98,6 kilogrammot fejenként.
Az Európai Unió célkitűzése szerint 2030-ra legalább 70 százalék az összes csomagolási hulladék újrahasznosítási aránya.
Az elvárások azonban anyagonként eltérnek: a papír és karton esetében 85 százalék, az üvegnél 75 százalék, a műanyagnál 55 százalék, a vas alapú fémeknél 80 százalék, az alumíniumnál 60 százalék, a fánál pedig 30 százalék a minimumcél.
Belgium, Hollandia, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia és Spanyolország már elérte a 2030-as újrahasznosítási célt. További 13 ország 60 százalék feletti aránnyal közelíti a 70 százalékos küszöböt.
A lista másik végén Románia, Magyarország, Málta és Görögország áll, ahol 2023-ban a teljes csomagolási újrahasznosítási arány 50 százalék alatt maradt.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma