Lassanként tisztázódni látszik miben is állapodott meg Donald Trump és Orbán Viktor a közelmúltban zajlott tárgyalásaik során. Az európai fősodratú sajtók a megállapodást követően úgy közölték le az eseményeket, mintha citromba haraptak volna, ami nem is csoda, hiszen lényegében Magyarország az EU többi országával szemben mentességet kap a november 21-én induló orosz olaj és gázipart érő szankciók másodlagos korlátozásai alól. Van, aki kitörő örömmel ünnepeli a megállapodást, van, aki a kákán is csomót keres.
Mindazonáltal, az amerikai nagylelkűségnek mindig ára van, ahogyan egy döntés sem lehet fekete, vagy fehér, itt is árnyaltabb a kép.
A magyar-amerikai megállapodásnak két nagyon fontos hozadékát kell kiemelnünk, melyek szignifikánsan határozzák meg a magyar gazdaság helyzetét. Rövid távú sikerként könyvelhetjük el, hogy Magyarország egy évre mentességet kapott a közelmúltban, az amerikaiak által súlyosan szankcionált Rosznyeft és Lukolil másodlagos szankciói alól, ennek köszönhetően földgáz és kőolaj ellátásunkra egyelőre nem lesz hatása a bénító korlátozásoknak. Hosszú távú eredményként tekinthetünk a Paks II. atomerőmű-építési projekt szankcióinak teljes felmentésére.
Ráadásul ezeket a szankciókat nem is kell meghosszabbítani, az amerikai fél – Marco Rubio külügyminiszter tolmácsolásában – világosan közölte, hogy az Egyesült Államok oroszellenes szankciói nem vonatkoznak a Paks II. Atomerőmű építésére, mivel az amerikai hatóságok azt akarják, hogy Oroszország befejezze a projektet, és így Magyarország elérje az energiafüggetlenséget.
Hazánk továbbra is hozzájuthat az orosz földgázhoz és kőolajhoz a Török Áramlat és a Barátság vezetékeken keresztül, ráadásul a Paks II. építésével kapcsolatban is támogatását fejezte ki az amerikai fél. (Fotó: Paks II. Zrt.)
Mindkettő komoly diplomáciai siker, főleg ha figyelembe vesszük India, az Európai Unió aktív orosz energiahordozó vásárlóinak, vagy éppen a hatalmas, világot befolyásoló hatással bíró Kína vergődéseit az új amerikai szankciók miatt. Ők, akik óriási mennyiségeket vásárolnak az oroszoktól, most megoldást kell találjanak arra, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon. Olyan kedvezményekről, mint amiket Magyarország kapott, még csak álmodniuk sem lehet.
Emlékeztetőül; az Egyesült Államok októberben olyan teljeskörű szankciókat jelentett be az orosz export javáért felelős Lukoil és Rosznyeft vállalatokkal szemben, melyek tiltólistára kerüléssel fenyegetik a velük üzletelőket is.
A Paks II. építési projekt ezt a bejelentést követően végre életjeleket is mutathat, hiszen az építkezés többszörösen elmaradt az eredeti ütemtervektől; hol itt, hol ott állították meg a folyamatokat.
Mindenesetre bíztató jel, hogy november 5-én a magyar nukleáris szabályozó hatóság megadta az engedélyt a Paks II. Atomerőmű első blokkjának építésére.
A 2022-es főengedély mellett érvénybe lépő engedély az 5. blokk alapozásához szükséges első beton öntésére, valamint az atomsziget épületeinek felhúzására vonatkozik. A Roszatom – mint generáltervező és a generálkivitelező – úgy nyilatkozott, hogy a két VVER-1200 III+ generációs reaktoregységgel rendelkező atomerőmű építkezése várhatóan 2026 februárjában kezdődik. A projekt megvalósulása rendkívüli mérföldkő. Nem csak azért, mert az Európai Unió első oroszok által épített atomerőműje van készülőben Pakson, hanem Hazánk energiaellátására gyakorolt pozitív hatásai miatt is.
Az új magyar létesítmény minimum 60 éves üzemidejével jelentősen hozzájárul majd az ország villamosenergia ellátásának import-függetlenítéséhez, hiszen a jelenleg működő két blokk is közel a villamosenergia-szükséglet felét megtermeli időjárástól és napszaktól függetlenül.
A nagylelkű amerikai döntés az oroszoknak is bizakodásra ad okot, vagy legalábbis erre következtethetünk Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami vállalat vezérigazgatója szavaiból.
Az orosz óriásvállalat vezetője kulcsfontosságú politikai jelzésnek nevezte Washington részéről a Paks II. Atomerőművel szembeni amerikai szankciók feloldását, a Paks II. Atomerőmű projekt szerepét pedig kulcsfontosságúnak nevezte a jövőbeni konstruktív megállapodásokban, Oroszország és az Egyesült Államok között.
A tárgyalások pedig köztudottan aktívak a két nagyhatalom közt, ezt bizonyítja Jurij Usakov, az orosz elnök egyik legrégebbi bizalmasának legutóbbi nyilatkozata is, miszerint Oroszország és az Egyesült Államok aktívan tárgyalnak egy ukrán rendezésről az Alaszkában elért megállapodások alapján. Trump is kijelentette, hogy gyors megoldást vár az ukrajnai konfliktusra.
Paks kulcsszerepet kaphat az amerikai-orosz tárgyalások kimenetelében. (Fotó: Paks II. Zrt.)
Erre lehet megoldás a nemrégiben kirobbant korrupciós botrány Zelenszkij háza táján. A színészből lett elnököt külföldről-belföldről egyaránt súlyos támadások érik, ennyire még sosem rezegett alatta a léc.
Mivel az ukrán politika korrupcióval átitatott mivolta az ország 1991-es megalakulása óta köztudott – legyen orosz, vagy nyugatbarát az éppen regnáló vezetés – jelentősége van, hogy egységesen nyugaton, keleten és odahaza is most tartották fontosnak ezt felkapni.
Jól látható, hogy a békefolyamat megindulásának egyik leggátlóbb tényezője a zöld pulóveres jelmezben pózoló Zelenszkij, aki szerepében jelenleg csak az európai politikai elitre számíthat. Azonban egy korrupt ukrán elnök mérgező hatással lehet az európai pártfogók politikai pályafutására is, így az alkalom adott lehet, hogy kifaroljanak mögüle és az ő személyében egyesülő háborúpártiság mögül is. Érdekes nyilatkozatot tett a volt ukrán elnök, Leonyid Kucsma egyik főtanácsadója, Oleg Szoszkin nem régiben. Szerinte a magyar miniszterelnök az amerikai elnöknek terhelő információkat adott át Zelenszkijről és csapatáról legutóbbi találkozójukon, válaszul az ukrán elnök magyar energiabiztonságot veszélyeztető fenyegetéseire.
Az előnyei világosak Trump nagylelkűségének, és hízelgő, hogy míg mások semmilyen engedményt nem kapnak az Egyesült Államoktól, addig Hazánk úszik a kedvezményekben, azonban lássuk azt is, mi az ára e jótéteményeknek? Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, amire valljuk meg őszintén – éppen a szankciós mentesség miatt is – nem igazán van szüksége hazánknak. A tengeri kijárat hiánya miatt az amerikai gáz oda érkezése és onnan elszállítása meglehetősen költséges és ésszerűtlen lenne felhasználás céljából. Amire adott esetben
Magyarországnak lehetősége van, hogy kereskedő szerepében feltűnve, a megvásárolt amerikai gázt azonnal tovább is értékesíti még a beérkezés helyszínén.
Arra is kötelezettséget vállaltunk, hogy 700 millió dollár értékben védelmi eszközöket vásárolunk külföldi vállalatokon keresztül. Ebben különösebben új nincs a nap alatt, az amerikaiak úgy kapcsolják megállapodásaikhoz fegyveripari termékeiket, mint más a reklám tollat és a mappát. Fontos megállapodások köttettek még a nukleáris szférában, többek között, hogy 114 millió dollár értékben vásárolunk amerikai nukleáris üzemanyagot. Ilyenre eddig Magyarországon nem volt példa, először használunk majd amerikai fűtőanyagot magyar atomerőműben. Ezen kívül a magyar miniszterelnök még arról is tájékoztatott, hogy az amerikai Westinghouse üzemanyagon kívül még Oroszországtól és Franciaországtól is fog vásárolni a jövőben Hazánk. Érdekesség, hogy a Westinghouse miután 2017-ben csődbe ment, irányt váltott és más üzleti lehetőségek után nézett. Hamar meg is találta, Ukrajnában kezdett kísérletezni VVER-1000 és VVER-440 atomerőművekben használatos fűtőelemek kifejlesztésével.
Magyarul az orosz üzemanyag helyettesítésére fordította erőforrásait, s íme meg is jött a kiváló lehetőség, hogy kipróbálja eddig kifejlesztett orosz pótlékul szolgáló, nukleáris üzemanyagait egyízig-vérig orosz atomerőműben, Magyarországon.
Ki kell emelnünk a magyar kormány azon vállalását is, miszerint tíz kis moduláris reaktort épít Magyarországon 20 milliárd dolláros költséggel. Ezek a kis moduláris reaktorok már régóta fejlesztés alatt állnak az Egyesült Államokban és ezzel a szerződéssel Washington elérte, hogy végre-valahára valahol megvalósuljon ez a projekt. Magyarország a kiválasztott, ahol a minta reaktorok felépítésre kerülnek, amit aztán lehet reklámozni majd más országoknak is.
Ennek előnye, hogy mi leszünk az elsők benne, ez tapasztalati előnyt jelent majd és számos jövőbeli együttműködést. Hátránya azonban éppen az újdonságában rejlik, hiszen sok még a kérdés ezekkel a reaktorokkal kapcsolatban.
A megállapodás kiterjed a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolását szolgáló amerikai technológiák magyarországi átvételére is. Talán ez a legszükségtelenebb pontja a megállapodásnak magyar részről, hiszen eddig ezzel nem volt teendője a magyar félnek, a kiégett nukleáris fűtőelemeket a Roszatom szállította el, aztán gondoskodott annak tárolásáról és bizonyos mértékű újra hasznosításáról. A jövőt tekintve azonban szükség lehet a saját tárolási lehetőségre, hiszen jelenleg komoly – a Külügyminisztérium és a Nemzetközi és az Országos Atomenergia Hivatal szigorú szabályozása alatt – történt az orosz elszállítás.
Garantálni a kiégett, ámde továbbra is veszélyes üzemanyagok vonaton történő elszállításának biztonságát a jelenlegi háborús állapotokban egyre nehezebb, és ki tudja még, mit hoz a jövő a frontvonalakon?
Kicsit úgy fest a helyzet, hogy az Egyesült Államok kikényszerítette a saját nukleáris technológiájának megvásárlását. Ránk tukmálták. Világosan látszik, hogy sem az amerikai LNG-t, sem a nukleáris ipar amerikai csodáit sem Magyarország, sem sok más ország nem venné meg gazdasági okokból, de hát ilyenkor jön jól a politika eszköztára tengeren túli barátainknak. Ahogy azt az orosz földgáz kiszorításánál is láttuk már, úgy a nukleáris szektorban sem tudják az amerikaiak pusztán piaci alapon rávenni az európaiakat termékeik megvásárlására, ezért kell belenyúlni mesterségesen a folyamatokba. Például háborúkkal, súlyos szankciókkal, vezetékek ellehetetlenítésével és miegymással.
Magyarország mindenképpen jól járt a Washingtonban született megállapodással, azonban ez csak tűzoltás. A problémáink akkor kezdődtek, amikor szuverén döntések helyett a fejünk felett határoztak arról, hogy kitől vehetünk és kitől nem energiahordozókat?
Kiemelt kép forrása: Paks II. Zrt.
Erbszt Adrienn
