A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a fényszennyezés finoman, de mérhetően átalakíthatja a globális szénciklus működését – írja az Euronews.
A mesterséges fény intenzitása világszerte évről évre átlagosan 2 százalékkal növekszik, és hatása messze túlmutat azon, hogy megzavarja a madarak tájékozódását vagy az emberek alvását. Egy új kutatás most először vizsgálta átfogóan, hogyan alakíthatja át ez a jelenség az ökoszisztémák szén-dioxid-egyensúlyát.
A kutatók 86 észak-amerikai és európai helyszínen elemezték a mesterséges fény által érintett területeket műholdas megfigyelésekkel és szén-dioxid-áramlási adatokkal.
Ezek a régiók számítanak a fényszennyezés által leginkább érintett térségeknek világszerte.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az éjjeli mesterséges fény fokozza az ökoszisztéma légzését, vagyis a növények, mikroorganizmusok és állatok több szén-dioxidot bocsátanak ki. Ezzel szemben nem mutatkozott azonos mértékű növekedés a fotoszintézisben, ami kiegyensúlyozná ezt a hatást.
„Egyszerűen fogalmazva: a fényesebb éjszakák nagyobb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetnek, ami rossz hír bolygónk számára” – mondta Dr. Alice Johnston, a kutatás vezetője.
A kutatók szerint az ALAN (Artificial Light At Night) megzavarja az ökoszisztémák energiaáramlását, torzítja az élőlények viselkedését és felborítja az alapvető anyagcsere-folyamatokat. Összegezve olyan láthatatlan változásokat indít el, amelyek hosszú távon a klímára is hatással lehetnek.
A jó hír, hogy a jelenség sokkal gyorsabban visszafordítható, mint más környezeti problémák. Számos megoldás már most is rendelkezésre áll, amelyek egyszerre szolgálják a természetet és az energiahatékonyságot. Ilyenek például:
A fényszennyezés visszaszorítása tehát egyszerre javítja a környezet állapotát, csökkenti az energiafelhasználást és növeli az életminőséget, vagyis valódi „win-win-win” megoldást kínál.
Bár a fényszennyezés hatásai egyre ismertebbek, Európában még nincs egységes szabályozás. Néhány ország azonban már előrelépett: Franciaország, Szlovénia, Horvátország és a Cseh Köztársaság országos törvényekkel korlátozza a mesterséges éjszakai fényeket, míg Ausztria és Írország egyelőre csak ajánlásokat fogalmazott meg. Emellett számos város és régió saját rendeletekkel próbálja csökkenteni a problémát.
A sötét égbolt védelmét szolgálja az International Dark Sky Places program is, amely olyan területeket ismer el, ahol kiemelten ügyelnek a fényszennyezés visszaszorítására. A világ 24 fényvédett rezervátumának jelentős része Európában található, köztük:
és még Amszterdam Artis Állatkertje is, ami nemrég az első olyan állatkert lett, amely Urban Night Sky Place minősítést szerzett.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Föld felszínének már közel egynegyede áll éjszaka mesterséges megvilágítás alatt, és ez a terület folyamatosan nő.
A jelenség globális léptékben is befolyásolhatja a szén-dioxid-egyensúlyt. Ha a fényszennyezést nem építjük be a klímamodellekbe, a jelenlegi előrejelzések alulbecsülhetik a jövőbeni kibocsátásokat.
Kielemt kép: Unsplash
Devenyi Dalma
