Pappas elemzésében kiemeli, hogy a 2024-2025-ös tél alakulását a légkör és az óceánok nagy léptékű kölcsönhatásai befolyásolják.
A kvázi kétéves oszcilláció idén keleti fázisban van, ami miatt a futóáramlás – a légkör gyorsan áramló nyugatias szélrendszere – gyengül, és ez kedvez a blokkoknak, azaz olyan tartós magasnyomású légköri helyzetek kialakulásának, amelyek megakasztják a nyugati áramlást, ezzel tartós hidegbetöréseket okozhatnak Európában.
Az indiai-óceáni dipólus – vagyis az Indiai-óceán keleti és nyugati medencéje közötti hőmérsékleti és csapadékbeli ingadozás – várhatóan a tél elején negatív tartományban marad, ami kedvezőbb csapadékviszonyokat hozhat Délkelet-Európa számára. A Csendes-óceán térségében a tél nagy részében a La Niña lesz uralkodó, amely elsősorban Kelet-Ázsiában okozhat az átlagnál hidegebb időszakokat, Európára azonban közvetettebb módon hat. A sarki örvény a szezon elején gyengébb a szokásosnál, ami Pappas szerint tovább növeli a hidegbetörések kockázatát az európai kontinensen.
A sarki örvény a sarkvidék felett kialakuló, nagy kiterjedésű, hideg levegőt tartalmazó légköri rendszer, amelyet erős nyugatias szelek tartanak körben a sztratoszférában. Amikor ez a szélrendszer erős, a hideg levegő többnyire a sarkkör környékén marad; amikor gyengül vagy szétesik, a fagyos légtömegek könnyebben „kitörhetnek” a középső szélességekre, és erős hidegbetöréseket okozhatnak Európában vagy Észak-Amerikában.
Pappas elemzésében kiemeli, hogy a 2024-2025-ös tél alakulását a légkör és az óceánok nagy léptékű kölcsönhatásai befolyásolják. (Fotó: Unsplash)
A fenti tényezők együttes figyelembevételével és a szezonális előrejelzésekkel összevetve a meteorológiai modell 0,5-1,0 °C-kal magasabb európai átlaghőmérsékletet mutat a 2018–2024-es telek átlagához képest, és 1,0-1,5 °C-os pozitív eltérést a 2024-2025-ös referenciaértékhez viszonyítva.
Bár ez a legvalószínűbb kimenet, a modellek egy alternatív forgatókönyvet is felvázolnak: mintegy 20 százalék az esély arra, hogy az átlaghőmérséklet 1,2 °C-kal alacsonyabb lesz, ami lényegében visszahozná a tavalyi tél hőmérsékleti mintáját.
A hőmérséklet és a kereslet hagyományos összefüggéseit alapul véve – az energiahatékonysági változásokat és szerkezeti keresletingadozásokat nem számítva – ez összességében alacsonyabb gázigényt eredményezhet Európában és Ázsiában egyaránt. Ugyanakkor a La Niña által kiváltott hideg periódusok Kelet-Ázsiában meglepetéseket okozhatnak, és időszakosan jelentősen növelhetik a régió LNG-keresletét.
Az európai szezonális modellek alapján decemberben magas annak a valószínűsége, hogy „Dunkelflaute” alakul ki: olyan időszak, amikor a fűtési igény megugrik, miközben alacsony a nap- és szélenergia-termelés.
Ezek az időszakok hirtelen áremelkedést válthatnak ki mind a gáz-, mind az árampiacon, mivel ilyenkor a hiányzó megújuló kapacitásokat gyorsan és nagy volumenben kell fosszilis termeléssel kiváltani.
Pappas felidézi a 2024. november 6-i eseményt, amikor a megújuló termelés visszaesése miatt az európai áramárak átlagosan 231 euróra ugrottak megawattóránként, egyes órákban pedig meghaladták a 800 eurót is. Az alacsony szél- és napenergia-termelés az akkumulátoros energiatárolók árkiegyenlítő hatását is korlátozza, hiszen ezek töltése is jelentős mértékben függ a megújulók rendelkezésre állásától.
A vízerőművek termelése szempontjából különösen fontos, mennyi csapadék érkezik a tél első felében. A legfrissebb előrejelzések szerint Délkelet-Európában az átlagosnál több eső várható, ami jelentős könnyebbséget hozhat, mivel a régió víztározói jelenleg hét éve nem látott alacsony szinten állnak. A vízhozam helyreállása a térség árampiaci kínálatára és az importigény alakulására is hatással lesz.
A MET Csoport meteorológusa szerint Európa és Ázsia időjárásfüggő gázkereslete között erős kölcsönhatás van. Ha Ázsiában a La Niña miatt erőteljesen növekszik a fűtési igény, az emelheti a régió LNG-behozatali keresletét, és ezzel az európai piacra szánt szállítmányokat is eltérítheti. Ilyen esetben az LNG netback, vagyis a különböző piacokon elérhető megtérülési szintek közti eltérés különbségei újrarendezhetik a globális szállítási útvonalakat, és átárazhatják mindkét régió piacait.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
NRGreport
