Az EU friss bioökonómiai stratégiája a bioüzemanyagokban, bioplasztikokban és más természetes alapú megoldásokban látja a zöld átállás motorját, a Bizottság pedig 2040-re fosszilisenergia-mentes gazdaságot tűz ki célul. A terv a növényi élelmiszerektől és természetes gyógyszerektől kezdve a növényekből, fákból előállított energiáig és a bioalapú építőanyagokig számos területet erősítene – a kritikusok szerint azonban mindez veszélyesen túlterhelheti a természeti erőforrásokat – közli az euronews.
A bioalapú megoldások elvileg fenntarthatóbb társadalmakhoz és gazdaságokhoz vezethetnek, hiszen melléktermékeik lebomlanak vagy komposztálhatók, lassan eltűnve a környezetből.
A kritikusok szerint azonban a Bizottság terve belső ellentmondást hordoz: ha a versenyképesség növelése érdekében nagyobb nyomás alá kerülnek a véges természeti erőforrások, az hosszú távon könnyen fenntarthatatlanná válhat.
A terveket bejelentve Jessika Roswall környezetvédelmi biztos úgy fogalmazott: „a bioökonómia nem science fiction”, az EU27 pedig azt keresi, hogyan lehet optimalizálni a természetes erőforrások felhasználását, hogy egyszerre csökkentse az üvegházhatású gázkibocsátást és növelje versenyképességét.
Az EU már 2012 óta rendelkezik bioökonómiai stratégiával, amelyet 2018-ban frissített. Jelenleg az uniós bioökonómia 2,7 billió euró bevételt termel és 17,1 millió embert foglalkoztat – jókora ugrás a 2022-es 812 milliárd euróhoz képest.
Az új stratégiával a Bizottság azt is vizsgálja, hogyan lehetne egyszerűsíteni az új termékek engedélyezését Európában, hogy a bioalapú megoldások gyorsabban növelhessék piaci részesedésüket.
„Ennek a stratégiának az egyik újdonsága, hogy mélyebben foglalkozunk a másodlagos biomassza – erdei hulladékok, melléktermékek, élelmiszer-hulladék – hasznosításának növelésével, hogy csökkentsük az elsődleges biomassza iránti igényt” – mondta egy EU-tisztviselő.
A biomassza – növényekből és állatokból származó szerves anyag – képezi a bioalapú termékek alapját. (Fotó: Unsplash)
Habár konkrét számokat még nem tettek közzé, a Bizottság következő nyolcéves költségvetési javaslata várhatóan növeli a bioökonómia finanszírozását.
„Létrehozzuk az Európai Bioökonómiai Szabályozói és Innovátorok Fórumát, hogy elősegítsük a bevált gyakorlatok cseréjét és gyorsabb engedélyezést. Technikai támogatást nyújtunk a kkv-knak, hogy az innovációból növekedés lehessen” – mondta Roswall.
A Bizottság abban bízik, hogy a belső piacon meglévő akadályok lebontása és a beruházások felfuttatása felgyorsítja az újítások piaci megjelenését.
A bioökonómia az építőiparban is fordulópontot jelenthet – ez az ágazat felel az EU teljes hulladékkibocsátásának több mint 35%-áért, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 5–12%-áért. A bioalapú építőanyagok közé tartozik a fa, a kender, a szalma, a gombamicélium és a különböző rostkompozitok. A Bizottság szerint ezek alkalmazása akár 40%-kal csökkentheti az épületek beépített karbonlábnyomát és energiaigényét.
A biomassza – növényekből és állatokból származó szerves anyag – képezi a bioalapú termékek alapját. 2022-ben Európában a biomassza felhasználása az alábbiak szerint oszlott meg: állati takarmány (38%), energia (29%), anyagok (24%), élelmiszer (9%).
A bioplasztikában is üzleti lehetőséget lát az EU: ezzel csökkenthető lenne a műanyag-függőség és a műanyagszennyezés. Olyan alternatív anyagokba fektetnének, amelyek keményítőből, ligninből vagy algából készülnek.
„A bioplasztikák tömeges elterjedését régóta akadályozza, hogy az egyes piacokon eltérően határozzák meg a fogalmakat. Eddig minden – bioalapú, biológiailag lebomló, komposztálható – gyakran ugyanaz alá a szabályozás alá esett” – mondta Fredrik Malmfors, a svéd Lignin Industries vezérigazgatója.
Jelenleg 11 uniós ország rendelkezik nemzeti bioökonómiai stratégiával: Ausztria, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lettország, Málta, Hollandia, Portugália és Spanyolország. További nyolc tagállam dolgozik rajta. Norvégia is hasonló modellt követ.
Környezeti szervezetek ugyanakkor óvatosságra intenek: szerintük a stratégia túlzott terhet róhat az amúgy is sérülékeny erőforrásokra, például az erdőkre, amelyek természetes szénnyelőként működnek.
Aline Maigret, a Zero Waste Europe szakpolitikai vezetője üdvözölte a stratégia ambícióit, de figyelmeztetett:
„A körkörös bioökonómia megvalósítása csak akkor működik, ha a bolygó határain belül maradunk. Ha például anélkül ösztönözzük a bioalapú csomagolást, hogy csökkentenénk az intenzív erdőgazdálkodás és mezőgazdaság okozta környezeti terhelést, az zsákutca.”
A FerN nevű erdővédelmi NGO hasonló aggályokat fogalmazott meg: szerintük a stratégiának egyértelmű természetvédelmi biztosítékokat is tartalmaznia kellene.
„A faellátás korlátozott, és a rossz erdőgazdálkodás, valamint a klíma- és biodiverzitási válság tovább rontja a helyzetet” – áll a közleményben, amely arra is emlékeztet, hogy a Föld biomasszájának nagy része nem Európában található.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
