Norvégia felfüggesztette a vitatott mélytengeri bányászati terveket, amit a környezetvédők szerint „a végső koporsószögnek” kell tekinteni az iparág számára. December 3-án az ország munkáspárti kormánya megerősítette, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus – amely 2029-ig tart – alatt nem ad ki engedélyeket mélytengeri bányászatra — írja a Euronews.
A megállapodást intenzív tárgyalások előzték meg a Munkáspárt, a Szocialista Baloldali Párt, a Zöldek, a Vörös Párt és a Centrum Párt között.
Bár a Munkáspárt vezeti a kormányt, önmagában nincs többsége, ezért szüksége volt más pártok támogatására is a 2026-os állami költségvetés elfogadásához.
Norvégia felfüggesztette a vitatott mélytengeri bányászati terveit. (Fotó: Pixabay)
Tavaly Norvégia lett az első ország a világon, amely jóváhagyta a mélytengeri bányászati gyakorlatokat, felgyorsítva az óceán mélyén található, a zöld technológiához – például elektromos autók akkumulátoraihoz – szükséges ásványok utáni kutatást. A törvény értelmében a Norvégiához tartozó vizek mintegy 280 000 négyzetkilométeres területe – Grönland, Izland és Svalbard között – nyílhatott volna meg a tengerfenéken található, kobaltot és cinket tartalmazó úgynevezett csomók gyűjtésére. A kormány 2025-ben tervezte kiadni az első bányászati engedélyeket.
Bár a támogatók azt állítják, hogy a gyakorlat fenntartható módon is végezhető, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy “visszafordíthatatlan károkat” okozhat az élővilágban és az ökoszisztémákban, valamint veszélyezteti az óceánban tárolt szénkészleteket.
Norvégia régóta azzal érvel, hogy a tengerfenékről származó ásványok hozzásegíthetik az országot az olaj- és gázipartól való elmozduláshoz, és „zöld átmenetet” biztosíthatnak az üzemanyagcellák, napelemek, elektromos autók és mobiltelefonok gyártásához.
Egy tavaly megjelent jelentés azonban – amelyet az Environmental Justice Foundation készített – arra jutott, hogy a mélytengeri bányászat nem szükséges a tiszta energiára való átálláshoz. A szervezet szerint az új technológiák, a körkörös gazdaság és az újrahasznosítás 58 százalékkal csökkentheti az ásványi anyagok iránti keresletet 2022 és 2050 között.
Bár a támogatók azt állítják, hogy a gyakorlat fenntartható módon is végezhető, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy “visszafordíthatatlan károkat” okozhat az élővilágban. (Fotó: Pixabay)
A szervezet vezérigazgatója és alapítója, Steve Trent szerint a mélytengeri bányászat olyan ásványok hajszolása, amelyekre valójában nincs szükségünk, miközben olyan környezeti károkat kockáztatunk, „amelyeket nem engedhetünk meg magunknak”.
„Nagyon keveset tudunk a mélytengerről, de annyit már igen, hogy a bányászat elpusztítaná egyedi fajait, megzavarná a világ legnagyobb széntárolóját, és semmit sem gyorsítana a tiszta gazdaságok felé való átmeneten” – tette hozzá.
Norvégia döntését, hogy elhalasztja a mélytengeri bányászatot, számos környezetvédelmi csoport üdvözölte – és sokan azonnali globális moratórium támogatására szólították fel az országot.
„Ennek kell lennie a mélytengeri bányászati ipar koporsójába vert utolsó szögnek Norvégiában, egyetlen olyan kormány sem támogathat mélytengeri bányászatot, amely valóban elkötelezett az óceán kímélése iránt.”– mondja Haldis Tjeldflaat Helle a Greenpeace Nordic részéről. –
Helle arra is felszólította Norvégiát, hogy „lépjen fel valódi óceánvédelmi vezetőként”, és terjesszen elő javaslatot az Északi-sarki mélytenger védelmére.
Jonas Gahr Støre miniszterelnök azonban újságíróknak elmondta, hogy ezt inkább halasztásként, nem pedig végleges tilalomként kell értelmezni. Hozzátette, hogy a Szocialista Baloldali Párt – december elején megakadályozta a költségvetési megállapodást – „nem marad hatalmon örökké”, de megerősítette: a jelenlegi parlamenti időszak alatt nem lesz mélytengeri bányászat.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma
