Hétfőn, a COP30 konferencián Lars Aagaard, Dánia klíma-, energia- és közműminisztere bejelentette az ország új, 2035-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját. Dánia azt a ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re az 1990-es szinthez képest 82–85 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását – írja az Euronews.
„Dánia következetesen a legambiciózusabb a zöld intézkedések megvalósításában, és az új 2035-ös cél biztosítja, hogy nemzetközi szinten a csúcson maradjunk – mondta Aagaard. – Meg kell mutatnunk a világnak: igenis megvalósítható, hogy egymás mellett, szinergiában létezzenek komoly klímacélok, erős gazdaság és szilárd társadalmi egység.”
A cél támogatására a dán kormány 4 milliárd dán koronát (körülbelül 535 millió eurót) különít el.
„Még háborús és konfliktusokkal terhelt időszakban is prioritásként kell kezelnünk a klímavédelmet – tette hozzá Aagaard. – A célok, a finanszírozás és a szükséges intézkedések kéz a kézben kell, hogy járjanak.”
Dánia célja, hogy 2035-re 82–85%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 1990-es szinthez képest. (Fotó: Pixabay)
A Climate Change Performance Index (CCPI) legfrissebb jelentése szerint Dánia az éghajlatpolitikai teljesítmény szempontjából a 4. helyen áll. Az éves jelentés azt vizsgálja, hogy az adott országok mennyire valósítják meg a Párizsi Megállapodás céljait. Dánia a legmagasabb besorolást érte el a vizsgált országok között, míg az első három helyet nem töltötte be senki, mivel egyik ország sem felel meg teljesen a kitűzött céloknak. A 63 országra és az Európai Unióra kiterjedő értékelés nézi az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújuló energia fejlődését, az energiafelhasználást és a klímapolitikát is.
Dánia „nagyon magas” besorolást kapott a megújuló energiában, „magas” besorolást az üvegházhatású gázok és a klímapolitika terén, valamint „közepest” az energiafelhasználás tekintetében.
A jelentés kiemeli, hogy Dánia vezető szerepet játszik a tengeri szélenergia és az elektromos járművek terjedésében.
Dánia korábban is ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat tűzött ki. 2020-ban a parlament elfogadta Dánia első, kötelező érvényű klímatörvényét, amely 2030-ra 70%-os csökkentést írt elő a 1990-es szinthez képest. Dánia azóta is jó úton halad a cél elérésében.
Az ország emellett 2045-re kívánja elérni a klímasemlegességet.
A jelentés kiemeli, hogy Dánia vezető szerepet játszik a tengeri szélenergia és az elektromos járművek terjedésében. (Fotó: Pixabay)
Az Európai Unió a világ hat legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója közé tartozik. Az EU a COP30 előtt véglegesítette 2035-re szóló kibocsátáscsökkentési célját: a tagállamok 66,25–72,5%-os csökkentést vállaltak az 1990-es szinthez képest.
Az Egyesült Királyság korábban a világ egyik legambiciózusabb országa volt a kibocsátáscsökkentés terén.
A COP29-en Keir Starmer miniszterelnök 81%-os csökkentést jelentett be 2035-re az 1950-es szinthez képest. Az Egyesült Királyság az első G7-ország volt, amely fokozatosan kivonta a szenet. Az Egyesült Királyság a CCPI idei rangsorában az 5. helyen áll, de a megújuló energia területén még elmaradás tapasztalható.
Több európai ország is jelentős előrelépést tett: Luxemburg, Litvánia és Hollandia a CCPI top 10-ben szerepel, Norvégia és Svédország pedig a megújuló energiában vezető pozíciót foglal el. Norvégia 2035-re 70–75%-os kibocsátáscsökkentést tűzött ki az 1990-es szinthez képest.
„Bár még nem mondhatjuk, hogy bármely ország teljes körűen kiemelkedő klímateljesítményt nyújt, vannak úttörők bizonyos kategóriákban” – mondta Niklas Höhne, a CCPI egyik szerzője.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
Devenyi Dalma
